Nagy hiba volt kiszivárogtatni a nemzetbiztonsági törvények módosításainak tervezetét – jelentette ki kedden Klaus Iohannis államfő, elismerve, hogy a civil társadalom által bírált előterjesztések egy része „nem felel meg a mai kor követelményeinek”.
Az elnök egy buzăui rendezvényen kifejtette, a jelenleg hatályos törvényeket a kilencvenes években dolgozták ki, amikor a demokrácia még „új” volt, ma ugyanakkor az aktuális viszonyokhoz kell igazítani őket. Ezért dolgoztak ki egy tervezetet, amely jelenleg még csak az első vázlat, amelyet még a bukaresti parlamentnek, a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) és a parlamentnek is meg kell tárgyalnia. Valaki – és tudjuk, hogy ki – úgy gondolta, hogy jó ötlet kiszivárogtatni őket. Ez nagy hiba. Ez csak egy első vázlat, amelyet megvitatnak, módosítanak, a parlament elé kerül, és bizonyos elemeit természetesen módosítják” – fejtette ki Iohannis. Az államfő leszögezte: nincs ok aggodalomra, senki sem akarja ismét létrehozni a volt kommunista titkosszolgálatot, a Securitatét vagy megsérteni a polgári jogokat. Iohannis közölte, személyesen figyel oda arra, hogy kijavítsák a vázlat azon elemeit, amelyek „nem felelnek meg a mai kor követelményeinek”. A bukaresti sajtó által megszellőztetett tervezetek szerint radikálisan módosulna a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működése és az intézmény fölötti ellenőrzés. A tíz tervezetből álló csomag többek között bővítené a nemzetbiztonsági jelentőségű területek körét, így a közigazgatási, az egészségügyi és az oktatási rendszer elleni akciók is ide sorolódnának, olyan kategóriákkal együtt, mint a kulturális örökséget érintő tevékenységek, az olyan akciók, amelyek a kritikus kommunikációs és információs technológiai infrastruktúrát érintik, illetve Románia pénzügyi, gazdasági és energetikai érdekeit, vagy a tudomány és a kutatás területét célozzák. A SRI-nek ezen területeken is jogában állna nyomozásokat és lehallgatásokat végezni, ugyanakkor jogászok szerint ezzel nyomozó hatósággá válna, amit az alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánított. A csomag részét képezi, hogy csökkenne a hírszerzés fölötti parlamenti ellenőrzés, a törvényhozás ugyanis nem kezdeményezhetné a SRI igazgatójának menesztését, az államfő számára ugyanakkor megkönnyítenék az igazgató leváltását. Emellett a SRI a lehallgatásokért felelős országos hatósággá válna. A javaslatok szerint ha valamilyen bűncselekmény gyanúja merülne fel, a hírszerzési illetékesek ellen csakis a CSAT elnöke – vagyis az államfő – engedélyével indulhatna nyomozás, és csakis erre kijelölt ügyészek nyomozhatnának a hírszerzés munkatársai ellen. Az egyik tervezet olyan elemet is tartalmaz, amely értelmében ha egy SRI-ügynök egy művelet során együttműködésre szólít fel egy magánszemélyt vagy egy intézményt, akkor köteles lenne segíteni neki, és az ügyet titokban tartani. Civil jogvédő szervezetek szerint – többek között az Active Watch vagy a Funky Citizens – ez gyakorlatilag ellehetetlenítené a hírszerzési illetékesek jogi felelősségre vonását, megkönnyítené, hogy az államfő a saját céljaira használja a hírszerzési intézményeket, ezzel pedig militarizált állammá tenné Romániát.
