Meghaladta a félezret azoknak a száma, akik elhatárolódnak Szamosközi Istvántól, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) verbális bántalmazással és obszcén beszéddel vádolt pszichológia-professzorától.
Miután az egyetemi tanárról nyilvánosságra került egy felvétel, melyben obszcén szavakkal illeti kollégáját és diákjait, több tucat kolozsvári értelmiségi adott ki közös állásfoglalást, melyben elhatárolódnak tőle. Ebben rámutatnak, hogy a felvétel nyilvánosságra kerülését követő reakciók azt mutatják, hogy az eset nem egyedi, és a beszámolók szerint Szamosközi István az óráin, a vizsgákon, a kollégáival való kommunikáció során rendszeresen az emberi méltóságot és mások integritását súlyosan sértő módon nyilvánult meg. „Tudatosan rájátszott a társadalmi hátrányokra, hierarchiákra, a meglévő előítéletekre: a túlsúlyosakkal a súlyukra, az alacsonyakkal a magasságukra, a szegényesen öltözködőkkel az anyagi helyzetükre, a falusiakkal a származási helyükre célozgatva gúnyolódott. Mindenekelőtt pedig lealacsonyító módon beszélt, diszkriminatív módon nyilvánult meg a lányokkal, nőkkel szemben” – mutatnak rá a volt és jelenlegi kollégák, értelmiségiek. Úgy vélik, az évek során Szamosközi István neve erdélyi magyar egyetemisták generációi, fiatal és immár középkorú értelmiségiek számára a hatalmi pozícióval való visszaélés és egy toxikus szervezeti kultúra szimbólumává vált. „Úgy gondoljuk, hogy ez a magatartásmód, az ilyen típusú megnyilvánulások nem képezhetik az erdélyi magyar szervezeti kultúra részét. Ezért érezzük felelősségünknek, hogy az agresszió és a lealacsonyítás Szamosközi-féle megnyilvánulásaitól a lehető legélesebben elhatárolódjunk” – jelentik ki a kezdeményezők, akik között számos egyetemi tanár, pedagógus és pszichológus is van. Hangsúlyozzák: erőszakos és megalázó emberi kapcsolatokra nem épülhet egészséges munka- és diákközösség, ezekből nem születhetnek olyan értékek, amelyek itthon tartják, vagy hazahívják fiataljainkat. „Aggodalommal figyeljük a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Kara eddigi lépéseit. Ígéretes kezdet lehetne, ha a kar vezetősége biztosítaná a közvéleményt a számos jelzés szerint évtizedek óta tartó zaklatás, verbális erőszak és hatalmi visszaélés alapos kivizsgálásáról” – áll az állásfoglalásban, Aláírói kijelentik: támogatásukról biztosítanak mindenkit, aki bátor kiállásával, neve felvállalásával példát mutatva hozzájárul a valóság feltárásához. „Elutasítjuk az áldozatok hibáztatását, megfélemlítését és az elhallgattatásukra irányuló törekvéseket. Álságosnak tartjuk azokat az érveket, amelyek a felvétel készítésével kapcsolatban a szabályok megsértését róják fel. Az áldozatok azért kényszerültek ilyen lépésre, mert sem intézményeinken belül, sem a nyilvánosságban nem működnek azok a mechanizmusok, amelyek az ehhez hasonló eseteket már évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiszűrhették volna” – mutatnak rá az összefüggésekre a kezdeményezők. Úgy vélik, a mostani vitát a részrehajlás nélküli átvilágítást szolgáló ellenőrző mechanizmusok kialakítására kellene felhasználni. „A következő generációk, lányaink és fiaink számára nem hagyhatunk örökül egy megfélemlítésre, megalázásra, a hatalommal való visszaélésre alapuló intézményrendszert” – hangsúlyozzák az aláírók. Azon meggyőződésüknek is hangot adnak, hogy „Erdélyben létrehozható egy autoriter beidegződésektől mentes szervezeti kultúra, ahol az értelmiség tudományos és szakmai hozzáértése mellett emberi minőségével és társadalmi elkötelezettségével is képes lesz példát mutatni”. A Transindex portálon elérhető petíciót kedden délutánig több mint hatszázan látták el kézjegyükkel.
Az aláírókhoz ITT lehet csatlakozni.
