‘A NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul’ – jelentette ki hétfőn az Aspen – GMF Bukarest Fórumon Jens Stoltenberg.
A NATO főtitkára az Észak-atlanti Szerződés Szervezete külügyminisztereinek kétnapos bukaresti értekezletére érkezett Romániába.
Beszédében kifejtette, a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. ‘És Oroszország háborúja azt sugallta, hogy ha egy állam NATO-szövetséges lesz, az kihívás Moszkva számára’ – tette hozzá.
Jens Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként. Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. ‘Csatlakozásunk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, hogy a NATO tagjaivá váljanak. És örülök, hogy az alapító tagállamok (…) ezzel egyetértettek’ – részletezte, hozzátéve, hogy hasonló volt Oroszország reakciója Litvánia, Lettország és Románia NATO-csatlakozásakor is.
A NATO főtitkára leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől a jogot, hogy saját szuverén döntéseiket meghozzák, és úgy vélekedett: az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővülését. ‘Ez jelenti számára a nagy kihívást, ezért támadta meg Ukrajnát’ – mondta Stoltenberg, hangsúlyozva, a NATO egy ‘védelmi szövetség’.
