Holnap 926 szavazóhelyiség nyitja meg a kapuit Szerbia-szerte a közel félmillió kisebbségi szavazópolgár előtt. A voksoláson 22 nemzeti közösség vehet részt. A legnagyobb lélekszámú nemzeti közösség – a választói névjegyzék szerint 129 ezer fővel – a magyar, így a Magyar Nemzeti Tanácsot a lehető legtöbb, szám szerint 35 tag alkotja. A kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül gyakorolhatják a kulturális önigazgatáshoz való jogukat, amely a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
Az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (MNT) még 1999-ben alakult meg, és lényegében a mostani elődjének tekinthető. Később, 2002-ben alakult meg a mai formájában ismert MNT. Az anyaországon kívül működő összes Kárpát-medencei „kisebbségi parlament” közül az MNT-nek sikerült a legtöbbet elérnie.
Megnyílhatnak a kis létszámú magyar osztályok is az iskolákban, ösztöndíjprogramokkal segítik a diákokat, ezeken kívül óvodafejlesztések, templomfelújítások, építkezések és támogatási programok valósulhattak meg az MNT-nek köszönhetően.
A magyarok két lista közül választhatnak
A Magyar Összefogás Hajnal Jenő vezette listáján a legnagyobb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői mellett egyházi méltóságok, civilek, értelmiségiek is helyet kaptak.
– Az MNT az elmúlt négy évben bebizonyította, hogy rendszerszintű gondolkodással, a párhuzamosságok kiszűrésével, egységes, egymást követő stratégiai lépésekkel képes segíteni és erősíteni a vajdasági magyarság szülőföldön való boldogulását – nyilatkozta. A 2015-ben létrejött Magyar Mozgalom listájának első helyén Zsoldos Ferenc áll.
– A Magyar Nemzeti Tanácson keresztül széles társadalmi párbeszédet kívánunk megindítani a még itthon maradottak és elvándoroltak lehető legszélesebb bevonásával, hogy egy közösségi tervezés során demokratikusan újraépítsük megfogyatkozó közösségünket – fejtette ki Zsoldos.
