Megszólalt a héten a Magyar Nemzetben a Marosvásárhelyen született Miskolczy Ambrus Széchenyi-díjas történész, a magyar-román-szász erdélyi együttlét sok évszázados históriájának avatott tudósa és interjút adva Gurzó K. Enikőnek vallott életútjáról, illetve sok évtizedes kutatómunkájáról, mely „az erdélyi együttélés problémakörére összpontosul, ideértve a mítoszteremtés eszmetörténeti okait és mikéntjét.”
A kissé megkésett születésnapi beszélgetésben (Miskolczy Ambrus szeptember 29-én töltötte be 75. életévét) a professzor felidézi, hogy apjának, Miskolczy Dezsőnek, a magyar agykutatás egyik alapító egyéniségének meghatározó szerepe volt az erdélyi magyar orvosképzés megmentésében. Emellett elmondta, miért tekinti mentorának Szabad Györgyöt, továbbá azt, hogy pályafutása legemlékezetesebb pillanata volt, amikor 1988-ban elnyerte az ELTE Román Filológiai Tanszékének vezetését, mert azután „azt és arról írhatott, amiről akart.” Arról is szólt, milyen volt budapesti történésznek kutatni romániai levéltárakban a Ceauşescu-diktatúra éveiben.
