A marosszéki Makfalván 11. alkalommal megszervezett Székely Majálison indította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak az összegyűjtését.
Az aláírásgyűjtő íveket elsőkként az SZNT állandó bizottságának a tagjai, és az erdélyi magyar pártok jelen lévő vezetői írták alá.
A kezdeményezés akkor kerülhet az Európai Bizottság asztalára, ha 2020. május 6-ig az Európai Unió egymillió állampolgára támogatja aláírásával. Az aláírásoknak legkevesebb hét országban kell meghaladniuk egy az illető ország lakosságához arányított küszöbértéket.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra kérte a majálisozókat, hogy közösen tegyék győztessé a nemzeti régiók ügyét. Abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a polgári kezdeményezés indoklásában minden székely, minden magyar ember megtalálja majd a szívéhez közelálló gondolatot. Azt is hozzátette azonban, hogy a nemzeti régiók kérdése nemcsak a magyarok, hanem megannyi más nép számára is fontos Európában.
Mint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megemlítette: az Európai Unió lakosságának tíz százaléka, mintegy 55 millió ember beszéli valamely kisebbség nyelvét. Biztosra vette, hogy lesz közöttük legalább egy millió olyan, aki támogatja a kezdeményezést.
Mezei János, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a kezdeményezés aláírására buzdította a jelenlévőket.
A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy kohéziós politikájában az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019 március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot, és az EB május elején bejelentette a kezdeményezés bejegyzését.
[Forrás: MTI]
