Továbbra is magas a néhány hete az ellenzék vezető erejéből a kormánykoalíció legnagyobb pártjává avanzsált Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatása: az Avangarde közvélemény-kutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint, ha most vasárnap lennének a választások, a párt a voksok 40 százalékát söpörné be.
A második helyen a PSD-vel koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll 17 százalékos támogatottsággal, a csökkenő népszerűségű liberálisok tarkójába pedig a támogatottságát tovább növelő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) áll:
a szélsőséges pártra már a válaszadók 15 százaléka szavazna.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatottsága viszont csökkenőben: 11 százaléknyian voksolnának rá.
Az utolsó parlamentbe jutó párt a szintén kormányon levő RMDSZ, amely stabilan őrzi 5 százalékos támogatottságát.
A kutatás során rákérdeztek arról, hogyan vélekednek a válaszadók bizonyos közéleti szereplőkről. A válaszokból kiderül, hogy jelenleg a legnagyobb bizalomnak Alexandru Rafila nemrég hivatalba lépett szociáldemokrata egészségügyi miniszter örvend: róla mondták a legtöbben – 37 százaléknyian –, hogy jó a véleményük róla – igaz, 40 százaléknyian viszont úgy válaszoltak, hogy rossz. Ez azonban még mindig jobb a második helyezett PSD-elnök, Marcel Ciolacu megítélésénél, esetében ugyanis 30-51 ez az arány. A harmadik helyezett szintén PSD-s politikus: Gabriela Firea családügyi miniszter – róla a válaszadók 28 százaléka van jó véleménnyel. A negyedik helyezett a NATO szintén PSD-s gyökerekkel rendelkező főtitkár-helyettese, Mircea Geoană áll 27 százalékkal.
A további sorrend: Emil Boc (27), Raed Arafat (26), Nicolae Ciucă (19), George Simion (19), Klaus Iohannis (17), Ludovic Orban (12), Dacian Cioloș (7), Florin Cîțu (5) és Nicușor Dan (4).
Arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók indokoltnak látják-e az előre hozott választások kiírását. Erre a többség, 58 százalék nemmel felelt.
Emellett 82 százalék vélekedik úgy, hogy Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, 50 százalék pedig úgy véli, valós területi közigazgatási reformra van szükség. A felmérés november 16. és 24. között került 906 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3,2 százalék.
