Az Európai Bizottság elnöke két héttel ezelőtt Erdély Romániához való csatolását „az európai történelem nagy pillanatának” nevezte. Az ügy kapcsán most megszólalt az Antall-kormány egykori külügyminisztere Jeszenszky Géza is, akinek Jean-Claude Junckerhez címzett nyílt levelét a Magyar Hang közölte.
Az egykori külügyminiszter levele elején feleleveníti a Bizottság elnökének szavait, majd a történelmi tények tisztánlátása érdekében így folytatja:
„Romániának lehet gratulálni, hogy – az 1918. november 3-án Padovában az Osztrák-Magyar Monarchia által aláírt fegyverszünetet a román hadsereg által megsértve, a diplomácia és a támadó háború ügyes kombinálásával, a népesség 54 százalékát alkotó románok 1918. december 1-jei népgyűlésének határozata nyomán egy királyi dekrétummal – a Magyar Királyság keleti részét a Román Királyságba bekebelezték, s ezt a világháborúban győztes hatalmak a Magyarországgal 1920. június 4-én megkötött Trianoni Békeszerződésben jóváhagyták.”
Emlékezteti Junckert, hogy ezen a népgyűlésen egy olyan határozatot fogadtak el, ami Erdély többnemzetiségű jellegét figyelembe véve területi és személyi autonómiát ígért az ott élőknek.
„Ezt azonban Románia vezetése sosem valósította meg, mai alkotmánya és törvényei pedig egyenesen megtagadják. Amennyiben Románia egyesítésének 100. évfordulóján ezen a gyakorlaton változtatva az egyes megyéknek és városoknak valódi önkormányzatot, a közel 80 százalékban magyarok által lakott Székelyföldnek pedig területi autonómiát biztosítana, az valóban egész Európa számára szép ünnep, az Ön fogalmazását használva ’az európai történelem nagyszerű pillanata’ lenne”
– jegyzi meg Jeszenszky.
A Bizottság elnökének érintettségére utalva hozzáteszi, hogy sajnos azon már ez sem változtatna, hogy az Erdélybe a XII. században épp a Juncker hazájából, Luxemburg és környékéről, valamint a XVIII. század során már német területekről érkező betelepülők utódait Románia deportálta, szovjet rabságba küldte, majd német márkáért eladta a Német Szövetségi Köztársaságnak. Ez azt eredményezte, hogy a két világháború között a 700 ezret megközelítő német nemzetiségűből mára alig több mint 30 ezer maradt.
„E sors elkerülése céljából követelnek Románia magyar nemzetiségű polgárai széles körű nyelvhasználati, közigazgatási és kulturális jogokat. Ezek biztosításáért sokat tehet a jelenleg Ön által elnökölt Európai Bizottság.”
