Az elektromosság története lenyűgöző utazás, amely az ősi időkbe nyúlik vissza, amikor még az emberek nem is sejtették, milyen hatalmas potenciál rejlik benne. Annak ellenére, hogy ma már mindenki számára természetes része az életnek, sokáig csak elméleti spekuláció volt. Az elektromosság története a technológiai fejlődés nagyszerű példája.
Az első lépések a felfedezés útján
Az ókori Görögország embere a varázslatos borostyán, más néven „elektron” révén találkozott először az elektromosság alapjaival. Thálész, a híres matematikus megfigyelte, hogy a borostyán, ha megdörzsölik, képes könnyű tárgyakat, például szőrszálakat vonzani. Ezt az egyszerű felfedezést tekinthetjük az első lépésnek az elektromosság megismerése felé. Később az ókori római Plinius is részletesen leírta, milyen csodálatos tulajdonságai vannak a borostyánnak a dörzsölést követően. Kr.e. 600-ban még nem tudták, milyen forradalmi jelenséggel van dolguk, de az érdeklődés már megvolt. A Penta Elektrik kondenzátorai hasznos eszközök lehetnek a mai életben.
Ahogy elérkezünk a középkorba és a reneszánsz időszakába, az elektromossággal kapcsolatos kutatások nem haladtak rohamléptekkel. Ugyanakkor az efféle jelenségekkel való kísérletezés nem állt meg teljesen. 1600 körül William Gilbert felfedezései arra irányították a figyelmet, hogy az elektromosság és a mágnesesség összefügghet, és önálló tudományág bontakozott ki.
Az elektromosság új korszaka
A 17. és 18. században az elektromosság kutatása felpörgött. Otto von Guericke, egy német tudós megalkotta az első elektromos gépet, amely kézi forgatással generált elektromos töltést. Ez az eszköz akkoriban igazi szenzáció volt. Az elektromosságról szóló kísérletek központjában Pieter van Musschenbroek leideni palackja is állt. A világ első kondenzátora lehetővé tette az energia tárolását, ami ekkor hatalmas eredménynek számított.
Benjamin Franklin a villámlás természetének kutatásával emelkedett ki. Kísérletei bebizonyították, hogy a villám és az elektromosság rokon jelenségek, ennek is köszönhetjük a villámhárítót, ami otthonainkat védi a viharkároktól. Az ilyen tudósok munkássága olyan kísérletekre ösztönözte az utókor képviselőit is, amelyek az elektromosság gyakorlati alkalmazásait vizsgálták.
Az ipari forradalomtól a digitális korig
Az ipari forradalom idején az elektromosság valódi átalakító erőként jelent meg az iparban és a mindennapi életben. 1800-ban Alessandro Volta megépítette a világ első áramforrását, a Volta-oszlopot.
Michael Faraday 1831-ben az elektromágneses indukcióval tette le a modern villamosítás alapjait. Ez tette lehetővé, hogy az elektromos áram többé ne csak ritkaság legyen. Az elektromos motor, melyet a magyar Jedlik Ányos tökéletesített, további lendületet adott a technológiai fejlődésnek.
A 19. és 20. században szinte havonta-hetente jelentek meg újabb találmányok. Edison izzólámpája, Bell telefonja, Marconi rádiója mind hozzájárultak ahhoz, hogy az elektromosság szerves része legyen az életünknek. Mindennek a forradalomnak a része volt az integrált áramkör Jack Kilby általi kifejlesztése is, amely lehetővé tette, hogy a számítógépek és az elektronikai eszközök rohamos ütemben fejlődjenek.
A mai világban az elektromosság nélkül nem működhetne az egészségügy, az oktatás vagy a közlekedés. Az elektromos autók feltűnése, az okosotthonok elterjedése mind annak köszönhető, hogy az elektromosságot egyetlen gombnyomással tudjuk irányítani. De mi a helyzet a jövővel? Szerintem a megújuló energiaforrások, mint például a napelemek és a szélenergia várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatóság érdekében.
