Rövid idő alatt józanította ki a túlzott zöldpolitikából Európát az energiaválság. Az ukrajnai orosz invázió által felerősített krízishelyzet, az oroszországi olajtól és gáztól való fokozatos függetlenedés terve gyorsan megváltoztatta az utóbbi években az energiatermelésből gyakorlatilag kitiltott szén megítélését.
Az Európai Unió széntüzelésű villamosenergia-termelése 19 százalékkal, minden más energiaforrásnál gyorsabban emelkedett 2021 negyedik negyedévében, miután nőtt az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség, amely végül az idén február végi orosz agresszióval csúcsosodott ki. Az európai erőművek a magas gázárak és az orosz földgáztól való függés miatt ötvenegy százalékkal több szenet égettek el március első hetében, mint egy évvel korábban – írta a Bloomberg a Fraunhofer ISE adataira hivatkozva. A zöldpolitikát csúcsra járató, azt ideológiai szintre emelő Németország is kénytelen újraindítani széntüzelésű erőműveit a földgáz megtakarítása érdekében.
„Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt” – áll a német gazdasági minisztérium elemzésében. Az ARD köztelevízió által ismertetett dokumentumban a tárca vezetője, a Zöldek nevű pártot erősítő Robert Habeck kifejtette, a földgázpiacon tapasztalható feszültség és drágulás Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható. Szerinte az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú termelést. Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek már most fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést – idézte az MTI a tárcavezetőt.
„A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból keserű fejlemény, de ebben a helyzetben elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás” – fejtette ki a Zöldek politikusa. Ausztriában a kormány vasárnap megállapodott a Verbund villamosenergia-társasággal, miszerint egy gáztüzelésű tartalék erőművet úgy alakítanak át, hogy széntüzelésű energiát termelhessenek, ha Oroszország korlátozott gázellátása energia-vészhelyzethez vezetne. Karl Nehammer kancellár hivatala a Reuters szerint azt közölte, hogy az állami tulajdonú cég rábólintott a dél-stájerországi régióban lévő, bezárt, de készenlétben lévő mellachi erőmű szénalapú átállítására. Ausztria gázellátása 80 százalékát Oroszországtól kapja. Görögország legnagyobb szénbányájában ismét mindennapossá váltak az irányított robbanások és a hatalmas sziklakotrók zúgása.
Megnövekedett a széntermelés az észak-görögországi Kozani város közelében – számolt be az Economedia portál. Az ország évtizedeken keresztül a lignit kitermelésére alapozott, de az elmúlt években felgyorsította a régebbi erőművek leállítására vonatkozó terveket, és azt ígérte, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások kerülnek előtérbe. A legnagyobb nyílt lignitbánya közelében készült el nemrég Európa egyik legnagyobb napelemparkja. Az új napelemüzem felavatásakor Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök bejelentette, hogy 2024-ig ötven százalékkal növelik a lignittermelést a tartalékok felhalmozása érdekében. Leállították ugyanakkor az újabb széntüzelésű erőművek kivonásának terveit.
A szénre való átállás Lengyelországban a leglátványosabb, ahol a villamos energia mintegy hetven százalékát szénből állítják elő. A hivatalos terv az, hogy 2049-re véget vetnek a szénhasználatnak, mindössze egy évvel a valamennyi tagállamra kiterjedő klímasemleges EU előtt. Most azonban még ezt a távoli célpontot is megkérdőjelezik. „Szeretnénk, ha a szénenergia sokkal hosszabb ideig működne Lengyelországban, mint 2049-ben” – mondta Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes áprilisban. Csehországban az eredeti terv szerint 2033-ig beszüntetik a szénbányászatot. Az ország két széntüzelésű erőműve jövőre tért volna át a gázra, de ezt az ütemezést most újratárgyalják. Prága arról is döntött, hogy elhalasztja a régi széntüzelésű erőművek kétéves tilalmát. Románia ideiglenesen újraindítja a széntüzelésű erőműveket.
„A háború mellett igen komoly energiaválság is sújtja Európát, ami sajnos Romániát sem kerülte el. Egész Európában keresik a megoldásokat az orosz gáz- és kőolajimport mértékének a csökkentésére, és nekünk is azonnali, racionális lépéseket kell tennünk az ország külső energiafüggőségének megszüntetése érdekében. Azon dolgozunk, hogy sürgősségi eljárásban minél több energiatermelő egységet lehessen befejezni Romániában. Idén be kell indulnia minden olyan berendezésnek, amely ma közel áll az üzembe helyezéshez” – írta egy márciusi Facebook-bejegyzésében Tánczos Barna. Románia környezetvédelmi minisztere hozzátette, hogy rendkívüli megoldásként, ideiglenesen lehetővé teszik a szénalapú hőerőművek újraindítását is.
„Ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy mihamarabb önállósuljon a hazai energiatermelő rendszer, ezen hőerőművek addig fognak működni, amíg a környezetkímélő, megújuló energiát felhasználó technológiák széles körű elterjedése és hatékonysága biztosított lesz” – fogalmazott az RMDSZ-es tárcavezető.
