Friss kutatás jelent meg a világ egyik legrangosabb tudományos lapjában, amihez magyar adatokat is vizsgáltak: kiderült, hogy a koronavírus ellen oltottak jellemzően erősebb ellenszenvvel viseltetnek az oltatlanok iránt, mint fordítva, ami komolyan megoszthatja a társadalmat, sőt, a koronavírus elleni intézkedéseket is akadályozhatja.
A koronavírus ellen oltottak erősebb ellenszenvvel viseltetnek az oltatlanok iránt, mint amennyire az oltatlanok diszkriminálnák az oltottakat – ez a meglepő eredmény született egy friss, a Nature tudományos folyóiratban leírt kutatás során. A dániai Aarhus Egyetem és a CEU Demokrácia Intézetének kutatói eredetileg azt feltételezték, hogy az oltott-oltatlan tábor kölcsönösen fújni fog egymásra, de úgy tűnik, az oltatlanokat nem zavarják azok, akik úgy döntöttek, hogy beoltatják magukat a SARS-CoV-2 ellen.
A tanulmány eredményei 21 ország több mint 15 ezer ember körében végzett felmérésen alapulnak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ez a magatartás akadályozhatja a világjárvány kezelését, és egyes társadalmakat megosztottabbá tehet, mint a világjárvány előtt.
A SARS-CoV-2 elleni vakcinák bevetése megosztottságot eredményezett a magukat beoltatók és az ezt elutasítók között. A kutatás azt sugallja, hogy az oltottak elítélhetik az oltatlanokat, amiért nem követik az egészségügyi hatóságok tanácsát – ez a magatartás a szabálykövetéssel, a csoportban gondolkozással függ össze. Egy korábbi kutatás ezzel egybevágóan azt találta, hogy azok, akik elutasítják az oltást, arról számolnak be, hogy diszkrimináltnak, és akaratuk ellenére nyomás alatt állónak érzik magukat (például a nem beoltott egyénekkel szembeni szigorú kormányzati politika miatt).
