Orosz energetikai szakértők reagáltak Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi kijelentésére, amelyben az orosz olajjal és földgázszállítással szembeni kitettség csökkentéséről beszélt. A Kremlhez közel álló orosz szakemberek hosszasan ismertették Magyarország szűk mozgásterét, arra is kitérve, hogy mi történhet, ha leállítják a Barátság kőolajvezetéket, vagy a gáztranzitot.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter isztambuli látogatása során elmondta:
az ország szívesen szabadulna az orosz energiafüggőségtől,
de ebben nem segít, hogy az alternatív gázszállítási útvonalként szóba jöhető horvát vezetéket nem bővítik, sőt megemelték a tranzitdíjat is.
Az elmúlt időszakban Orbán Viktor is több alkalommal beszélt arról, hogy az orosz energiahordozókat közép-ázsiai (elsősorban türkmén és üzbég) forrásokból szeretnék helyettesíteni.
Az orosz állami vezetéstől e törekvésekre még nem érkezett hivatalos reakció, ám Moszkva ingerküszöbét minden bizonnyal elérték már a magyar törekvések – és aligha nézik jó szemmel őket.
A megdorgálás és finom fenyegetés feladatát egyelőre a jelek szerint „kiszervezték” Kreml-közeli energetikai szakembereknek.
A Graždanskie sily orosz hírportál ugyanis külön cikket szentelt a kérdésne, amelyben több szakértő is hangsúlyosan figyelmeztet arra, hogy Magyarországnak mennyire szüksége van az orosz gázra, és milyen veszélyei lehetnek annak, ha le akar szakadni erről a függőségről – szúrta ki a Portfolio.
Sztanyiszlav Mitrahovics, a Kremlhez közelálló Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány és az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem neves szakértője az olajvezetékek és a tranzitútvonalak bonyolult helyzetét ismertette.
Mitrahovics kiemelte a Druzsba (magyarul Barátság) kőolajvezeték déli ágának jelentőségét, amely az orosz kőolaj Magyarországra, a Csehországba, Szlovákiába és Szerbiába történő szállításának elsődleges útvonalaként szolgál, magyarországi és horvátországi tranzitforgalommal. Megjegyezte, hogy a horvátországi terminál kapacitása korlátozott, és bővítésre szorul, hogy kielégíthesse Magyarország és Szlovákia nyersolajszükségletét.
Igor Juskov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány elemzője hangsúlyozta, hogy
„Magyarországnak jelenleg nincs életképes alternatívája az orosz energiaforrásokkal szemben”.
Tisztázta azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül Magyarország orosz gázt kap, többek között Ukrajnán és a Török Áramlat gázvezetéken keresztül.
„A Gazprom és a Naftogaz közötti, 2024 végén lejáró szerződés felmondása nem lesz negatív hatással Magyarországra.
Ha azonban bármilyen fennakadás következik be, például az orosz gázszállítások blokkolása, Magyarország nehéz energetikai helyzetbe kerülhet”
– jelentette ki Juskov.
Az olaj esetében a helyzet még összetettebbé válik. Ha Ukrajna leállítaná az orosz olaj tranzitját, vagy jelentősen megemelné a tranzitköltségeket, Magyarország kénytelen lenne Horvátországon keresztül drágán vásárolni az olajat, vagy harmadik országokból importálni, ami még magasabb költségeket eredményezhetne.
E megfontolások fényében Juskov azt mondta, „Budapest számára gazdaságilag ésszerű, hogy Oroszországtól vásároljon olajat és gázt. Ennél kedvezőbb feltételek jelenleg nincsenek Magyarország számára”.
