Hogyan fordulhat elő, hogy a kisebbségek Kánaánjában maga az államelnök támadja meg az alkotmánybíróságon azokat a törvényeket, amelyek elvileg az anyanyelv használatához járulnának hozzá – értetlenkedik Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Komoly aggodalomra ad okot, hogy míg Románia mintaállamnak tartja magát, ami a kisebbségi jogok érvényesítését illeti, addig az államelnök az alkotmánybíróságon támadja meg azt a közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen bővítené a kisebbségek anyanyelv-használati jogait Romániában – jelentette ki szerdán Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy az államelnök alkotmányossági óvást emelt a júliusban elfogadott közigazgatási törvénykönyv bizonyos cikkelyei ellen.
Cseke úgy véli, a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítaná az anyanyelv-használati jogokat. Rámutatott: az államelnök olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol az óvásban, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában.
„Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Ezeket a rendelkezéseket szó szerint, ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 215/2001-es törvény – az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – fogalmazott Cseke Attila.
[Forrás: Agerpres]
