Az SZNT számít a magyarok és az autonómia támogatóinak aláírására

A Székely Nemzeti Tanács közleményben üdvözölte szerdán, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vette az általa és külföldi szövetségesei által kezdeményezett, nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezést, az egymillió aláírás összegyűjtésében pedig számít az egész magyarság, az autonómia támogatóinak támogatására.

Az SZNT kinyilvánította: a nemzeti régiókért kész megmozgatni Európát. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság keddi döntése értelmében május 7-étől lehet gyűjteni a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű polgári kezdeményezést támogató aláírásokat.

Megfogalmazása szerint az aláírásgyűjtés azt szolgálja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Megemlítette: e földrajzi körzetekben meg kell szüntetni a lemaradást, és meg kell teremteni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit.

Az SZNT tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a megfogalmazott célnak megfelelően jegyezte be a kezdeményezést. A hatéves pereskedés eredményeként meghozott határozatában ugyanis kimondta, hogy az európai aláírásgyűjtés célja olyan, az EU strukturális alapjainak feladatait, célkitűzéseit és megszervezését meghatározó jogszabály kezdeményezése lehet, mely alapján az unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját erősítő programok írhatók ki.

Az egymillió támogató aláírást legalább hét uniós tagállamból kell összegyűjteni. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a kérelmet, döntését azonban indokolnia kell.

Az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem is jegyezte be a kezdeményezést. Az elutasító határozatot az SZNT megtámadta az Európai Bíróságon. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016-os elsőfokú ítélet még a bizottságnak adott igazat, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot.

[MTI]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 − 1 =