Továbbra sem tudható pontosan, hogy hányan fertőződnek meg a kórházi tartózkodás alatt vagy a kórházból való távozás után Romániában. Noha az egészségügyi miniszter tudatában van annak, hogy a jelentések nem fedik a valóságot, a tárca nem izgatja különösebben magát, hogy megoldásokat találjon.
Az úgynevezett nozokomiális fertőzéseket a kórházigazgatók egyrészt azért nem jelentik, mert rossz fényt vet az intézmény megítélésére, másrészt büntetéseket von maga után, ha túl magas a fertőzési arány. Az is előrelépés, hogy 0,2%-ról 2%-ra nőtt a bejelentett nozokomiális fertőzések száma, ami elviekben azt jelentené, hogy a beutalt páciensek 2%-a betegszik meg a kórházi kezelés következtében, csakhogy ez köszönőviszonyban sincs a reális helyzettel. A minisztérium becslése szerint legalább háromszor nagyobb érték közelítené meg a valóságot. Viszonyításképpen: az európai átlag 8%.
Az Egészségügyi Minisztérium 3%-os minimális bejelentési határértéket akar bevezetni a kórházak számára, ugyanakkor elismeri, hogy mentalitásváltásra és a fertőzések beazonosítására alkalmas laboratóriumokra van szükség. Egyes kórházigazgatók viszont abban látják a megoldást, hogy a nozokomiális fertőzéseket dekriminalizálni kell. A világ bármelyik országában előfordul ugyanis, hogy az egészségügyi ellátás során a fertőzésekre eleve fogékonyabb páciensek nozokomiális fertőzést kapnak, maguk az orvosi beavatkozások is növelik a kockázatokat. Akkor kellene büntetni a kórházakat emiatt, ha orvosi műhiba vagy kórházi mulasztás okozta a fertőzést – javasolja Cătălin Apostolescu, a Matei Balș Intézet igazgatója.
A Colectiv-tragédiában súlyosan megégett fiatalok kórházi kezelésekor, majd a hígított kórházi fertőtlenítőszerek botrányába belebukott Hexi Pharma ügyekor is láthattuk, hogy mit jelentenek a romániai kórházakban elkapható nozokomiális fertőzések. Azóta a megelőzés terén lényegesebb előrelépés nem volt, és az sem segít, hogy még mindig találni a hatástalanságig hígított fertőtlenítőszereket a kórházakban.
