A magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága kedden Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest fogadta éves meghallgatásra, ahol a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes előbb megtartotta előadását, majd a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt. Szóba került az oltási kampány, Csűry István és Kató Béla református püspökök meghurcolása, az Erdélyi Magyar Szövetség és a Demokrácia Központok támogatása, a Székely Nemzeti Tanács és az autonómiatörekvések, a gazdaságfejlesztési program, Demeter Szilárd kijelentései is
Semjén előadásában a magyar nemzetpolitika öt pillérét ismertette: alkotmányos alapok megteremtése, nemzet közjogi egyesítése, identitás megőrzése, gazdaságfejlesztés és a külhoni magyar pártok támogatása.
Kifejtette, hogy az alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni nemzetrészekért. A határon túli magyaroknak a teljes jogú állampolgárságának megadásával a Trianonra ma adható választ adta meg Magyarország. Az 1 200 000 visszahonosított magyar, nemzettársból honfitárs és polgártárs lett.
Eredményként értékelte, hogy 2010 óta a közösségmegtartó programok támogatását megtízszerezték, 86 nemzeti jelentőségű intézménynek normatív támogatásával kiszámíthatóságot biztosítottak. Több mint 1000 óvoda felépítése vagy felújítása valósult meg és 3000 templom lett tatarozva.
A gazdaságfejlesztési program a külhoni magyarok megélhetését támogatja ott, ahol az utódállam vezetőivel meg tudtak állapodni – mondta Semjén. Részletezte, hogy Szerbiával jó együttmükődés van, Romániában akadozik a gazdaságfejlesztési program megvalósítása és Ukrajnában nem lehetett beinditani sem.
A külhoni magyar pártok kapcsán megismételte, hogy a magyar etnikai pártokat támogatja a magyar nemzetpolitika, szerinte a vegyes pártok az asszimiláció felé vezetnek.
Erdélyben a magyar kormány első számú partnere az RMDSZ, ezért nem tesznek olyan lépést, amit Kelemen Hunorral nem egyeztettek. Semjén Zsolt szerint, ha az RMDSZ kiesik a román parlamentből, megszűnik a magyar érdekképviselet, ezért nem szabad az erőket szétforgácsolni, a parlamenti választásokon egységben kell indulni.
Felvidéken nagyszerű dolognak értékelte, hogy egységes magyar párt lett a magyar politikai erők fúziója által. A Szövetség nevű magyar párt Forró Krisztián vezetésével számíthat a magyar kormány támogatására.
Délvidéken a Pásztor István által vezetett Vajdasági Magyarok Szövetségét tartják a délvidéki magyarok legitim érdekképviseletének.
Kárpátalján a legnehezebb a helyzet. “Amíg az oktatási és nyelvi szerzett jogainkat nem állítják vissza, és üldözik a magyar vezetőket, addig Magyarország nem tehet mást, mint pld. a NATO-ban blokkoljuk Ukrajnának egy bizonyos szint feletti részvételét” – jelentette ki Semjén.Ugyanakkor emlékeztetett, hogy Magyarország gesztusokat is tett Ukrajna irányában, hiszen az hogy vízummentességet kapott Ukrajna az Európai Únióba, azt Orbán Viktor határozott kiállásának köszönhetik.
Előadásának zárásaként az autonómiáról elmondta, hogy minden segítséget megadnak amit kérnek a határon túli nemzetrészek az önrendelkezés elérése érdekében, legyen szó területi, kultúrális vagy személyi elvű autonómiáról.
Kérdések során Bencsik János, a Polgári Válasz elnöke és Balczó Zoltán jobbikos képviselő reflektált a miniszterelnök-helyettes előadására, majd kitértek olyan témákra, vagy részletekre, amelyeket az előadás során mellőzött.
“Bencsik János képviselő úrnak szeretném megköszönni a szavait, nagyon értékelem a kritikus pontjait, amiből volt amit megfogadtunk, egyébként megjegyzem Szávay István képviselő úr volt az, akivel sokszor késhegyre menő vitákat folytattunk, de volt egy csomó nagyon jó javaslata, ami akceptálható volt és meg is valósult. Balczó Zoltánnal is számos kérdésben együttmükődtünk”
– mondta válaszadás előtt Semjén.
Az alábbiakban Bencsik János képviselő Erdélyt érintő kérdéseit és Semjén Zsolt kormányfő-helyettes válaszait ismertetjük.
Bencsik: Mit kíván a kormány tenni azért, hogy az erdélyi magyarok körében kirívóan alacsony oltási hajlandóság növekedjen? Ebben ugyanis érzésem szerint a budapesti kormánynak felelőssége van, ha már az erdélyi polgárok – történelmileg érthető okokból – nem bíznak semmilyen biztatásban vagy kampányban, ami Bukarestből jön, még akkor sem, ha az a koronavírusról szól. Ha valami kapcsán, akkor ez ügyben érdemes volna akár plakátkampányt is indítania akár személyesen a miniszterelnöknek.
Semjén: Nem csak a külhoni magyarokat oltjuk, hanem a határon átjövő nem magyar állampolgároknak is biztosítjuk az oltást. Ez nem csak járványügyi szempontból fontos, hanem a magyarság pozitív megítélése szempontjából is egy fontos gesztus. A románság mellett az erdélyi magyarok körében is alacsony az oltottság. Ennek egyik komponense, hogy nem bíznak a hatóságokban.
Egyetértek Bencsik úrral, hogy egy határon túli kampányt is folytassunk, mert az inspirálóbb, mintha a bukaresti médiából hallják.
Bencsik: Amint az köztudott, büntetőeljárást indított a zilahi ügyészség Csűry István és Kató Béla református püspökök ellen az egykori Wesselényi kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. A tulajdonjogot alátámasztó dokumentum meghamisítása a vád. Kató Béla szerint az ellene indított bűnvádi eljárással a román állam voltaképp azt üzeni, hogy az egyház tegyen le az ingatlanjai visszaszolgáltatásáról. Van valami mód segítségnyújtásra a meghurcolás megelőzése érdekében? Hogy áll most egyáltalán ez az ügy? Lehet, hogy én nem voltam alapos, de nem találtam semmilyen nyilatkozatot a magyar kormány részéről. Amennyiben volt ilyen, kérem, jelezze, ha valóban nem, akkor kérdezném, miért nem szólalt meg a kormány részéről senki?
Semjén: Szintén egyetértek önnel, hogy a Csűry István és a Kató Béla elleni vádak vérlázítóak, az ingatlan visszaszármaztatás a legnehezebb ügy, itt nem hogy előrelépés nincsen, hanem kifejezetten durva visszarendeződés van a román állam részéről.
Sajnos van egy negatív folyamat, ami egész Romániára igaz, ami érinti a román és magyar arisztokráciát, de legsúlyosabban az egyházakat. Vagyonvisszaállamosítás zajlik.
Minden segítséget megadunk, amit Csűry István és Kató Béla kér, azt mi teljesítjük minden szempontból.
Bencsik: Milyen sorsot szánnak az Erdélyi Magyar Szövetségnek, illetve azt alkotó két pártnak? Ön a tavalyi meghallgatáson Balczó Zoltán kérdésére hosszasan kifejtette, miért támogatják az RMDSZ-t. És burkoltan bár, de azt mondta el, hogy az RMDSZ-nek be kellene olvasztani, de legalábbis valamilyen módon integrálnia ezeket a szervezeteket. Az év elején olyan hírek jöttek Erdélyből, hogy bizonytalanná vált az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve az általuk működtetett Demokrácia Központok finanszírozása. Mire számíthatnak jövőre? Felkészülhetnek az önállóságra, vagy biztosítva lesz a költségvetésük magyar állami támogatásból?
Semjén: Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári párt tekintetében a támogatásokat és az általuk javasolt kéréseket mindig megfontoljuk és jelentős számban meg is kapják. A pártfúziót nem jegyezték be a bíróságon. Ha egyesülnek, akkor mi ezt így fogadjuk el.
A Demokrácia Központok minden támogatást megkaptak és elismeréssel tudok szólni arról a honosítási munkáról, amit a Demokrácia Központokban végeztek.
Az RMDSZ-t arra biztatjuk, hogy legyen hely a nap alatt az RMDSZ vonzáskörében azoknak is akik kritikusak az RMDSZ bizonyos aspektusaival, Az RMDSZ-en kívüli erőket arra kérjük, hogy amikor parlamenti választás van, legyen egység. Ha megoszlanak az erők, akkor veszélyben van a bukaresti magyar képviseletet.
Önkormányzati választásokon, ha nem veszélyezteti a magyar polgármesteri széket, akkor legitim a magyar-magyar verseny, ha veszélyezteti, mint például Szatmárnémetin vagy Marosvásárhelyen, akkor nem legitim. Mi abba az irányba biztatjuk őket, hogy egységben legyen a magyarság.
Bencsik: Hogyan látja Ön most a külhoni magyar autonómiatörekvések ügyét? Az elmúlt évek során gyakorlatilag semmilyen előrelépés semmilyen területen nem történt, a nagy európai csatározások közepette nem hallunk arról, hogy a kormánypárti EP-képviselők ebben a kérdésben bármit is megnyilvánulnának bármilyen fórumon. Ide kapcsolódik: a magyar kormány és a kormánypártok képviselői évek óta távolságtartással vannak a Székely Nemzeti Tanács irányába, nem mennek el a rendezvényeikre, a közmédiában alig adnak hírt róluk? Mi ennek az oka?
Semjén: A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezéseit támogatjuk, működésükre és programjaikra is csomó támogatást kapnak.
Minden segítséget megadunk amit kérnek a határon túli nemzetrészek az autonómiaformáinak elérése érdekében.
Bencsik: Várható-e a gazdaságfejlesztési program folytatása Erdélyben, vagy ez áldozatául esett a román belpolitikai csatározásoknak?
Semjén: A román belpolitikában nagyon nehéz megmondani, hogy kinél van a valós hatalom. Mindig nehéz kérdés, hogy kivel kell megállapodni. Soroljuk kik voltak ezalatt az idő alatt a miniszterelnökök Romániában, kikkel lehetett megegyezni.
Emil Boccal remekül lehetett együttműködni. Elena Udreraval meg lehetett állapodni. Az ő idején ment a legtöbb pénz Székelyföldre.
Vasile Blaga kitönő ember, remekül lehetett együttműködni. A lehető legjobban Ungureanuval lehetett. Legnagyobb elismerés. Román hazafival egy magyar hazafi megállapodhat. Kölcsönös előnyök alapján velük sikerült.
Victor Ponta korszakban minden szétesett. Személyes kapcsolatot is kiépítettem, de nem sikerült az együttműködés. Zuhanásszerű volt a román-magyar kapcsolatok visszaesése. Viorica Dancilaval semmilyen kapcsolat nem volt.
Florin Cituval tárgyalások vannak, Kelemen Hunor van megbízva, reméljük, hogy valamilyen eredményre jutnak. De a román kormány éppen szétesett. Úgy néz ki, hogy PNL-PSD-RMDSZ kormány lesz. Talán egy hosszútávú formáció is kialakulhat.
Miután az RMDSZ kormányzati pozicióban lesz, a magyarság szempontjai javulnak és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes marad, a gazdasági megállapodás reális.
Akivel lehet megállapodunk. Bízunk abban, hogy meg tudunk állapodni.
Bencsik: Végül a személyes véleményére vagyok kíváncsi, mert ezügyben nem igazán találkoztam kormányzati megszólalással. Mit gondol Demeter Szilárd Erdélyből származó miniszteri biztos, PIM-igazgató és kultúrcézár kijelentéséről, amelyet a magyar a színházak és az írók kapcsán tett, tudniillik, ha rajta múlni, akkor „a magyar irodalom 80%-át valószínűleg kukázná”, illetve „gyűlöli a színházat mint olyat”?
Semjén: Demeter Szilárdnak nem vagyok a szóvivője, nem is olvastam részletesen, hogy mit mondott, de a közigazgatási vezetői minőségét és az irodalmi munkásságát nem árt elválasztani. Minket a közigazgatási szerepe inspirál és kevésbé az irodalmi meglátásai.
Bencsik: Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok 80 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazna, a baloldali ellenzéki pártok támogatottsága szinte mérhetetlen. Ennek kapcsán nem kérdezni, hanem kérni szeretnék valamit Öntől. A jövő évi választáson ne exportálják azt a gyűlöletkampányt, amely az előző magyarországi országgyűlési választást jellemezte. Nincs értelme tovább élezni a konfliktust magyar-magyar viszonylatban. Ez csak újabb nehezen begyógyuló sebeket fog eredményezni, Önök számára pedig gyakorlati politikai haszna nincs, hiszen enélkül is számíthatnak a külhoni magyarok túlnyomó többségének támogatására.
Semjén: A határon túli magyarok szavazati joga által megélhetővé vált a közjogi nemzethez való tartozás. Ez a legfontosabb. Az, hogy a külhoni magyarok többsége a Fideszre szavaz, az annak az eredménye, hogy Gyurcsány Ferenc árnyéka rávetül a határon túli magyarok tekintetében mindenre. Márky-Zay-ra is rávetül Gyurcsány árnyéka. Ez határozza meg az erdélyi magyarság álláspontját is.
Délvidék kapcsán itt olvashatja a válaszokat: Délhír
Kárpátalja kapcsán itt olvashatja a válaszokat: Kárpáthír
