Biden megtörte a csendet és példátlan dolgott tett

Első hivatalban lévő elnökként emlékezett meg Joe Biden a tulsai mészárlás századik évfordulójáról a helyszínen.

A történteket az Egyesült Államok története egyik legsúlyosabb vérengzésének nevezte. 1921-ben az oklahomai város Greenwood kerületében, amely akkoriban – a jómódban élő afroamerikaiakra utalva – a Fekete Wall Street nevet viselte, rasszista zavargások törtek ki, miután egy afroamerikai férfit egy fehér nő bántalmazásával vádoltak. A fehérek szinte teljesen lerombolták a módos fekete negyedet, kifosztották az otthonokat és felgyújtották az épületeket. Becslések szerint többszáz halálos áldozata volt az esetnek és ezrek váltak hajléktalanná. A tulsai mészárlást az egyik legvéresebb rasszista tömeggyilkosságának tartják az Egyesült Államok történetében. A támadásért soha senkit nem vontak felelősségre és az áldozatokat sem kárpótolták az elvesztett életekért és vagyonukért.

Az amerikai elnök találkozott a mészárlás három túlélőjével, aki gyermekként élte át a borzalmakat. Ma már értelemszerűen mindannyian száz évnél idősebbek. Az egyperces néma tiszteletadás után Biden arról beszélt, hogy a történteket túlontúl sokáig övezte néma csend.

„Amerikai honfitársaim, ez nem zavargás volt, hanem vérengzés, az egyik legsúlyosabb országunk történetében, és nem az egyetlen” – fogalmazott az amerikai elnök. „Vannak igazságtalanságok, amelyek annyira borzalmasak, rettenetesek és fájdalmasak, hogy nem maradhatnak eltemetve” – jelentette ki Joe Biden.

„Amiről beszélünk, az száz évvel ezelőtt történt, s mégis én vagyok 100 év alatt az első elnök, aki eljött Tulsába – mondta Biden, világossá téve, hogy hangosan ki kell mondani az igazságot. – Azért jöttem, hogy megtörjem a csendet. Mert a csend csak elmélyíti a sebeket.”

Joe Biden egyúttal bírálta azokat a konzervatív vezetésű államokat, ahol megítélése szerint a republikánus párti politikusok a választási törvények módosításával a feketék szavazati jogát, részvételi lehetőségét próbálnák korlátozni. Az elnök a választójogot a legalapvetőbb jognak nevezte, amelyet szerinte „abszolúte példátlan” támadás ért.

A változtatásokat javasló republikánus politikusok a választási rendszer biztonságosabbá tételével indokolják a módosításokat, amelyek a többi között több tagállamban személyazonosításhoz kötnék a voksolást. Az elnök egyúttal bejelentett több intézkedést is, amelyekkel a hátrányos helyzetű közösségek helyzetén szeretne javítani.

A Biden-kormány nagyobb összegben tervez szerződéseket kötni kis, hátrányos helyzetű vállalkozásokkal, ami a Fehér Ház szerint öt év alatt százmilliárd dolláros ráfordítást jelent. Több tízmilliárd dollárral tervezik megsegíteni a tartós szegénységgel küzdő városrészeket is. A három túlélő, akikkel Biden találkozott, Viola Fletcher, Hughes Van Ellis és Lessie Benningfield Randle arra kérte a szövetségi törvényhozást, hogy még az idén „tegyen igazságot”.

(Forrás: MTI)