A transindex.ro újságírója kérdezte Böjte Csabát egyebek mellett a melegek helyzetéről is. Úgy tűnik, az interjú végén, mintha kissé felkapta volna a vizet Böjte. Mutatjuk!
Több mint 25 év telt el, mióta elkezdett gyerekeken segíteni. Mi változott ez idő alatt? Vannak-e pozitív folyamatok? Mennyire kell még az egyház szerepet betöltsön az árva gyerekek befogadásában és nevelésében?
– Vannak negatív és pozitív dolgok is. Például az átlagkereset sokat javult az elmúlt évtizedekben, többnyire most már el tudják tartani a gyerekeiket. A negatív, hogy az emberek sokkal kevesebb gyereket vállalnak, mint régen. Akkoriban nem volt ritka egy 8-10 fős bányászcsalád a Zsíl-völgyében. Az, ami ‘90-ben még probléma volt, ma már fel sem merül. Nagy kérdés, hogy ez jó-e vagy rossz.
Nemrég egy interjúban azt mondta, hogy az alacsony születésszám nem föltétlenül probléma. Példának pedig a ‘20-as és ‘30-as évek népszaporulatot hozta fel, mondván, hogy a második világháborúban aztán mi történt…
– Úgy látom, hogy kilencven óta minden javult, csak a gyerekvállalási mutatók romlottak. Nem a darabszám miatt látom ezt fontosnak, hanem azért, mert amikor egy gyerek születik, egy édesanya és édesapa is születik a Földre. Akiből anya vagy apa lesz, olyan minőségi ugráson megy keresztül, amit magából nem nézett ki. Az ember nem attól lesz felnőtt, hogy betölti a 18. életévét, hanem a felnőtté válásba beletartozik, hogy vállaljuk egy élet hordozásának a terhét, és hogy ezáltal az életünk egy közösségben teljesedhet ki.
Önmagában egy gyerek vállalása segít az embereknek jobbá válniuk, és jó szülővé? Ma is sok a gyerekelhagyás, sok a fiatalkorú anya Romániában.
OLVASSA TOVÁBB AZ INTERJÚT IDE KATTINTVA!
