Az orvoslás történetének fontos mérföldköve volt, amikor 1928-ban Alexander Fleming felfedezte, hogy a Penicillium penészgombák baktériumölő hatásúak, és ezt a mechanizmust egy sereg betegség ellen be lehet vetni. A baktériumellenes gyógyszerekkel, vagyis antibiotikumokkal azóta milliók életét mentették meg, de az baj, hogy sokan csodaszerként hajlamosak tekinteni rájuk.
Az átgondolatlan használat miatt a baktériumok is megedződhetnek, úgynevezett szuperbaktériumokká fejlődhetnek – és ezek ellen nincs mindig fegyver.
Éppen ezért az antibiotikumokat csak nagyon tudatosan szabadna használni, ha jót akarunk magunknak.
Első lépésként felejtsük is el, hogy bármelyik fajtája jó lenne a koronavírus ellen.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara a WHO adataira hivatkozva egy friss összefoglalójában azt írta, a világon évente 700 ezer ember hal meg ellenálló (rezisztens) kórokozók által kiváltott betegségekben. A szakértők úgy vélik, ez a szám meredeken nőni fog, és a szuperbaktériumok avagy superbugok 2050-ben már 10 millió áldozatot is szedhetnek. A szuperbaktériumok előretörése a hazai egészségügyi ellátórendszert is megterheli, a WHO szerint 2050-re a szív- és keringési megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések után a leggyakoribb halálozási okként a szuperbaktériumok fognak szerepelni. Ehhez az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használata vezet.
Nem olyan, mint egy fájdalomcsillapító
„Egy antibiotikumnak nem ott van a helye a házipatikában, mint egy fájdalomcsillapítónak vagy allergiaellenes szernek. Nem tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek ezek, a működésük is nagyon eltér azoktól.
Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, vagy meggátolják a szaporodásukat. Ahogy elkezdi szedni a páciens, a kórokozók száma csökkenni kezd, és ez általában javulást is hoz. De még ne lélegezzen fel ilyenkor senki! Ha a kezdeti javulást látva túl korán szüntetjük meg a kezelést, akkor újra szaporodni kezdenek a baktériumok, és jó eséllyel ezek már ellenállóbbak lesznek, így a fertőzést később nehezebb lesz uralni és meggyógyítani” – mondja dr. Süle András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara kórházi-klinikai szervezetének vezetője, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének jelenlegi elnöke.
Amikor egy kórokozó ellenálló képessége fejlődik, a korábban ellene kifejlesztett gyógyszer egyre hatástalanabbá válik.
A szuperbaktérium ellen persze lehet új gyógyszert fejleszteni, de ahogy Süle András rávilágított, a gyógyszerkutatás sebessége nem teszi lehetővé, hogy ebben a felgyorsult ütemben mindig új hatóanyaggal tudjon kompenzálni.
„Ez a küzdelem folyamatos, a kutatók új támadási pontokat keresnek a kórokozók működésében, hogy elpusztítsák azokat. De a gyakorlat azt mutatja, hogy megint lesznek olyan baktériumtörzsek vagy -fajok, amelyek kevésbé érzékenyek a hatóanyagra, és olyan új képességet fejlesztenek és örökítenek át, amelyek ellen hatástalan a gyógyszer”
– mondja Süle, aki a Péterfy Kórház főgyógyszerésze is.
Vegyük be mindet!
A szuperbaktériumok kifejlődése ellen úgy tudunk a legegyszerűbben tenni, ha betartjuk az orvosi rendelvényeket: a felírt antibiotikumot a megfelelő adagolásban és a megfelelő ideig alkalmazva mind elfogyasztjuk, és ezzel valószínűleg tökéletes pusztítást végzünk a baktériumok között, nem lesz „szökevény”. Ha megmarad is a gyógyszerből néhány szem, nem szerencsés önmagunkat gyógyítani, bízva abban, hogy a múltkor is elmúlt a lázam, amikor beszedtem. A kis dózissal és az orvosilag nem jól kiválasztott hatóanyagokkal ugyanis megint csak a baktérium edzettségét növelhetjük.
„Az otthoni maradék készletekből az öngyógyszerezés, a tapasztalati úton történő alkalmazás inkább negatív folyamatokat indít el. Olykor gyomor- és bélpanaszokat is okozhat, amivel a gyógyulási idő és a költségek is nőnek” – mondja Süle.
Az Európai Parlament elemzése szerint az emberek 44 százaléka nem tudja, hogy a vírusos fertőzésekre hatástalan az antibiotikum, és már ebből is látszik, hogy sokszor feleslegesen szedik be ezeket a szereket.
Egyre több antibiotikum fogy a világon
Egy friss tanulmány szerint két évtized alatt globálisan 46 százalékkal nőtt az antibiotikumfogyasztás. Észak-Amerikában, Európában eddig is általános volt ezeknek a szereknek az alkalmazása, de néhány régióban megduplázódott a fogyasztás, Dél-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is száz százalék feletti növekedést mértek az Oxfordi Egyetem kutatói.
„Az egészségügyi dolgozók és betegek közös felelőssége, hogy ne használjuk túl az antibiotikumokat. Mi azt mondjuk, hogy a tudatos antibiotikumhasználatnak három bástyája van. Az első az, hogy ne is legyen fertőzés. Az infekciókontrollt higiéniás intézkedésekkel, kézmosással, a tüsszentési és köhögési etikett betartásával érhetjük el, de tágabb értelemben a vakcináció is ide tartozik. A második bástya az, hogy ha megtörténik a fertőzés, akkor jól válasszunk gyógyszert. Vírusos megbetegedésre, így a Covidra is felesleges antibiotikumot szedni. A harmadik bástya pedig a népegészségügyi rendszer, ami nyomon követi a fertőzéseket”
– mondja Süle András, aki szerint nagy szerepe van az oktatásnak és médiának is abban, hogy tudatosabbak legyenek a betegek a gyógyszerhasználatban.
