Demeter Szilárd nem kér elnézést azért, mert erdélyi

Akikre figyelni kell címmel új sorozatot indított a 888. Az új sorozatban Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalomi Múzeum (PIM) vezetőjét kérdezte Fodor-Horváth Zsófia.

Demeter Szilárd kérdésre válaszolva azt mondta a baloldali értelmiségről: „gyűlölik azt, amit mondok és ahogyan mondom, de egyetértenek azzal, amit csinálok. Nem lehet könnyű nekik. Leginkább az idegesítheti őket, hogy nem kérek engedélyt tőlük a változtatásokhoz.

ÉS NEM KÉREK ELNÉZÉST AZÉRT, MERT ERDÉLYI VAGYOK, ÉS AZÉRT SEM KÉREK BOCSÁNATOT, MERT NEMZETI HORIZONTON BELÜL GONDOLKODOM A KULTÚRÁRÓL”

– egyértelműsítette álláspontját, majd hozzáfűzte:Ráadásul még az úri klubból sem tudnak kirúgni, mert be sem akartam lépni.

Röviden a következőképpen összegezte pályafutását:

SZABAD, ÁMDE ÉRTÉKELKÖTELEZETT EMBERKÉNT SAJÁT ELHATÁROZÁSOMBÓL CSINÁLOM AZT, AMIT CSINÁLOK. ÉS MINT ILYEN, ELEVEN CÁFOLATA LEHETEK ANNAK AZ ÖNLEGITIMÁCIÓS KINYILATKOZTATÁSNAK, MISZERINT CSAK AZ ÁLFÜGGETLEN ÉRTELMISÉGINEK VAN HELYE A BELPESTI NAP ALATT.

Demeter Szilárd az úgynevezett kultúrharcról is kifejtette véleményét:Amit a magyar közbeszédben kultúrharcnak neveznek, az csak lökdösődés, megy a szájkarate a homokozóban, hogy kinek nagyobb a vödre, lapátja, ki milyen homokvárat épített, kinek erősebb a bátyja.

Magyarázatul hozzátette: ha létezik olyan, hogy kultúrharc, akkor annak a fókusza nem Magyarországon belül van, és nem is jelenidejű.

SZÁMÁRA AZ A TÉT, HOGY SZÁZ ÉV MÚLVA LESZ-E MÉG MAGYAR KULTÚRA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN.

Lehet tágítani a problémafelvetés körét – száz év múlva lesz-e még nyugati civilizáció, lesz-e még emberként fölfogott ember, ránk omlanak-e az ember, mint másik istenként meghozott döntéseinek szándékolatlan következményei, lásd klímaváltozás stb. stb. –, de ezek a kérdések intellektuális kihívásként érdekelik őt, a mindennapi tevés-vevésben túl vannak a konkrét mozgási szabadságán.

DEMETER SZILÁRD AMIN A KOLLÉGÁIVAL TALÁN TUD VÁLTOZTATNI, ERŐSÍTENI, AMIÉRT ÉRDEMBEN TUDNAK TENNI, AZ AZ ANYANYELVI KULTÚRA ÜGYE.

Saját szerepét a kultúrharcban a PIM vezetője úgy jellemezte, hogy

Ő EBBEN LEGFELJEBB SZÉKELY LÓFŐ.

És ha jól csinálja, amit csinál, akkor lehet belőle akár hadnagy is. Ami nem lehet belőle: megfutamodó sereg harcosa.Vagy sikerül, vagy hősi halott leszel – így szólt a döntéshozói felkérés. Szóval ez a két választásom van– fejtette ki.

A Petőfi-emlékév kapcsán arról beszélt:

„NEM CSAK PETŐFIRE KELL FIGYELNÜNK, BÁR Ő JÓ MÁRKAARC. ZSENI, SOKRÉTŰ ÉLETMŰVEL, A KÖLTŐ”. ŐK A BICENTENÁRIUM KÉT ÉVÉBEN PETŐFIN KERESZTÜL A KORÁT IS MEG SZERETNÉK MUTATNI. KÉTSZÁZ ÉVVEL EZELŐTT ÉRDEKES IDŐKET ÉLTEK, AKKOR SZÜLETETT MEG – TÖBBEK KÖZÖTT PETŐFINEK IS KÖSZÖNHETŐEN – A MODERN MAGYAR NEMZET ÉS A NEMZETI KULTÚRA.

„Hihetetlen teljesítményekre voltak képesek. Mérce és példa mindaz, amit ők letettek az asztalra” – hívta rá fel a figyelmet.

A populáris kultúráról a következő a véleménye Demeter Szilárdnak:már fél évszázada az az elsődleges kultúránk, csak röstelljük bevallani.Egyszerre értékhordozó öncél – mint minden művészeti szcéna –, ugyanakkor eszköz is lehet, rajta keresztül tudunk eljuttatni üzeneteket szélesebb rétegekhez. Akár arról is, hogy milyen jó helyen élünk, a Kárpát-medence gyönyörű, és kimeríthetetlenül gazdag a kultúránk.

Az április 3-i választásokról azt mondta a PIM vezetője:vagy sikerül, vagy hősi halott leszek. De feltartott kézzel nem megyünk csatába, szóval mi győzünk, ők veszítenek. Történjen bármi, lesz időm végre elmenni a hegyekbe, elásni a telefonokat a diófa tövébe, és aludni egy nagyon nagyot.

Demeter Szilárd 888.hu-nak adott interjúja itt olvasható el teljes egészében.

 

Forrás: