Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek ügyében született táblabírósági határozat ellenére sokan pesszimisták a tekintetben, hogy végre lehet-e hajtani egy ilyen jogerős döntést Romániában. Miközben szélsőséges román szervezetek román–magyar konfliktussal fenyegetőznek, a magyar jogászok higgadtságra intenek. Kis Júlia kolozsvári jogász a Krónika megkeresésére elismerte, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem ígérkezik gyors sikertörténetnek, szerinte azonban a román jogrendben adottak a lehetőségek arra, hogy az ügyet törvényesen rendezzék. Birtalan Sándortól, Csíkszentmárton polgármesterétől megtudtuk, az ítélet indoklásának ismeretében döntenek a hogyan továbbról.
A Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești ) polgármesteri hivatalának illegális úzvölgyi temetőfoglalása és az ortodox betonkereszteknek a katonatemetőben történt elhelyezése vezetett a Hargita megyei Csíkszentmárton önkormányzata által 2019. júliusában indított perhez a Bákó megyei törvényszéken. A moldvai és a székelyföldi megye határán álló aprócska, elhagyott település magyar katonatemetője 2019. óta áll a figyelem középpontjában, amikor szélsőséges román csoportok megszállták a sírkertet, a dormánfalvi polgármesteri hivatal pedig betonkereszteket építtetett vélt román katonasírok fölé. A Hargita megyei község a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat anyagi és szakmai támogatásával indította el a pert. A felperes Kis Júlia ügyvédet bízta meg a jogi képviselettel, a kolozsvári jogász állította össze a teljes peranyagot és végigkövette a bírósági eljárást. Az első fokon, 2022. február 10-én a csíkszentmártoniak javára született kedvező bírósági döntést követően – a dormánfalviak fellebezése nyomán – az ügy a Bákó megyei táblabíróságra került. Napra pontosan egy évre rá, 2023. február 10-én a táblabíróság helyben hagyta a bákói törvényszék határozatát: a végleges bírósági döntés érvényteleníti a temető román parcellájának az építési engedélyét és elrendeli a törvénytelen építmények lebontását.
