Mindenkinek tennie kell a maga részét a maga helyén, ugyanakkor nem vonhatjuk ki magunkat az elvégzendő munka, a hivatásunk és küldetésünk teljesítése alól. Emellett olyan értékskálára van szükségünk az életben, amelyhez a közösség életét is igazítani lehet – hangzott el üzenetként a csíksomlyói búcsú prédikációjában.
Ismét nagy templommá alakult a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyereg, több generációból alkotva az egyház látható, lüktető és élő valóságát: kicsik és nagyok, fiatalok és idősek – mondta el a szentbeszéd bevezetőjében Urbán Erik ferences provinciális, idézve az idei búcsú mottóját: Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél! „Krisztus köré gyűltünk össze, akár közelről vagy messzi távolból érkeztetek, igazi közösséggé kovácsolódva, amely itt az oltár körül Krisztusra tekintve valósul(hat) meg. A szentmise olyan nagy ajándék, ahol hallgatjuk Krisztus igéjét, és szent testével, vérével táplálkozva olyan tapasztalatban lehet részünk, amely a hála alapvető magatartásához segít hozzá, hogy az Atya ajándékaként éljünk meg mindent, amik vagyunk és amink van” – fogalmazott a búcsús szentmise szónoka.
