Nyikita Csibrin négy hónapot töltött Ukrajnában az orosz hadsereg 64-es számú önálló gépesített lövészdandárjának tagjaként. Az alakulatot háborús bűnök elkövetésével vádolják, Csibrin viszont most menedékjogi kérelmet nyújtott be Spanyolországban. Azt állítja, egyszer sem húzta meg a ravaszt.
A 27 éves Csibrin tavaly nyáron csatlakozott a hadsereghez, elmondása szerint anyagi okokból, de sosem gondolta volna, hogy háborúba fogják vinni.
A volt katona kedden szállt le a madridi reptéren, ahol a bevándorlási hivatal irodájába vitték. Másnap azt nyilatkozta a Guardiannek, hogy nemzetközi bíróság előtt beszélne ukrajnai tapasztalatairól, és nincs rejtegetnivalója. „Oroszország bűnös háborúba kezdett. Mindent meg akarok tenni, hogy vége legyen.”
Csibrin elmondása szerint júniusban dezertált, de már február 24-én, a háború első napján közölte a parancsnokaival, hogy ellenzi a harcot. Amikor átlépték a határt, fogalmuk sem volt, hogy harcolni fognak, mondta. „Mindnyájunkat becsaptak.”
Ellenkezése miatt nem dolgozhatott tovább szerelőként a hadseregben, és csakis kétkezi munkát, például takarítást bíztak rá, de közelébe se vitték a frontnak. Egy hónapot töltött egy Kijev közeli faluban, miközben társai civileket végeztek ki Bucsában és Andrijivkában. Csibrin azt mondta, ebből semmit sem látott, viszont tanúja volt, ahogy a katonák ukrán lakóházakat fosztogatnak.
Egyelőre nem lehet tudni, mi igaz a történetből, mindenesetre Csibrin dokumentumokkal és fényképekkel igazolta, hogy valóban a lövészdandár tagjaként volt Ukrajnában. Megerősítették azt is, hogy nyáron felvette a kapcsolatot a Katonai Ombudsman nevű moszkvai jogvédő szervezettel, akiknek szintén elmondta, hogy nem ért egyet a háborúval.
Elmondása szerint végül egy Oroszországba tartó teherautón rejtőzött el, ami élelmiszer-szállítmányért indult. Ezután egy másik jogvédő hálózat segített neki elhagyni Oroszországot.
Csibrint csütörtökön engedték el a bevándorlási hivatalból, most menekülttáborban van. A spanyol belügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet.
