Rég nem látott módon kiéleződtek a különbségek a világ két katonai hatalma, és mondhatni, régi vetélytársai között, a húrt pedig mindkét fél, így az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is addig feszítette, hogy a geopolitikai sakkjátszmában vízválasztóhoz érkeztek. Jelenlegi helyzetben bármelyik féltől egy óvatlan lépés, és olyan láncreakció indul el, amely – nem túlzás kijelenteni – gyökeresen átalakítja az általunk ismert világrendet. Vélhetően ezért is folytatott videomegbeszélést Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy tisztázzák, kinek milyen elvárásai vannak a másik féllel szemben a patthelyzet feloldása, de inkább fenntartása érdekében.
NEM MEGLEPŐ, HOGY AZ ELNÖKI EGYEZTETÉST A FEHÉR HÁZ ÉS A KREML KÜLÖNBÖZŐ MÓDON TÁLALTA, DE ABBAN EGYEZÉS VOLT, HOGY MINDKÉT HATALOM A MÁSIKAT OKOLTA AZ UKRAJNA KÖRÜL KIALAKULT FESZÜLTSÉGEK MIATT, AMI A MEGBESZÉLÉS FŐ TÉMÁJA VOLT A HIVATALOS KÖZLÉSEK SZERINT.
Ha konkrét követelés elhangzott a tárgyaláson, az a jogi garanciák kérése volt az orosz féltől arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Kelet-Európában és nem létesít Oroszországra fenyegetést jelentő fegyverrendszereket a föderáció határai közelében. Mint azt tette például Romániában és Lengyelországban. Az orosz hivatalos álláspont szerint az említett uniós országokban elhelyezett légvédelmi rakétarendszerek percek alatt átprogramozhatóak támadófegyverekké.
Joe Biden eközben Ukrajna szuverenitását és területi egységét hangsúlyozta orosz hivatali kollégájának, ami – bár nyilvánosan fogadkozott, hogy egy orosz támogatás esetén Washington megadja a szükséges támogatást Ukrajnának – csöppet zavaros annak tekintetében, hogy a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg napokkal korábban arról beszélt, hogy az észak-atlanti szövetség nem avatkozik bele a potenciális, kiterjedt konfliktusba Ukrajnában, ha az oroszok úgy döntenek, mégis megindulnak.
