Mivel az új mutációk megjelenése természetes folyamat, a koronavírusnak is számos variánsa létezik, de az Európában jelenleg domináns 20A.EU1 és 20.EU2 mutációk esetében a kevés rendelkezésre álló adat miatt elhamarkodott lenne messzemenő következtetéseket levonni.
A szárnyra kapott híresztelésekkel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy könnyebb lefolyású az új típus, az viszont megtörténhet, hogy gyorsabban terjed.
Felkapottá váltak az elmúlt napokban a koronavírus mutációját taglaló írások, amelyek a temesvári OncoGen orvosi kutatóközpont vizsgálatára alapoztak. Az említett szakemberek 112 vírusminta örökítőanyagának vizsgálata után arra jutottak, hogy az országban már a koronavírus újabb változata van jelen, amely jelentősen gyorsabban terjed, de kisebb arányban okoz súlyos, vagy akár végzetes fertőzést.
A témával nemzetközi szinten is foglalkoztak már, mi több, a kutatók nevet is adtak az új mutációknak: a 20A.EU1 és 20.EU2 megnevezések is arról árulkodnak, hogy ezek a mutációk főként Európában terjedtek el. Az elemzések szerint az eredetileg spanyol mezőgazdasági munkásoktól származó új típust a nyáron Spanyolországban nyaralók terjesztették el Európa-szerte.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a vírusok mutálódása természetes, és a koronavírus-járvány kirobbanása óta sem ez volt az első eset, amikor újabb mutációt fedeztek fel. Az tehát tény, hogy a vírus egy új mutációjával van dolgunk, azt viszont egyelőre nem tudni biztosra, hogy ez milyen mértékben befolyásolja a koronavírus terjedési képességét vagy az általa okozott betegség lefolyását.
Kevés adat
Mint Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató megkeresésünkre rámutatott: a vírusok esetében mindig történnek kisebb mutációk, ami általában azt jelenti, hogy kicserélődik egy-egy betű a genetikai kódjukban. Ha ennek eredményeként az új verzió életképesebb, azaz például jobban terjed, akkor ez lesz a domináns vírustörzs. A mutációk gyakorisága attól függ, hogy amikor a vírus sokszorozódik, hány betűnkként végez egy hibát az RNS átírása során. Az influenzánál ez a szám sokkal magasabb, mint a koronavírusoknál. Előbbinél ugyanis nincs egy olyan hibaellenőrző mechanizmus a sejtben, ami ezt a hibát kijavítja. A koronavírusoknál viszont van. Tehát ha hiba adódik, nagyobb eséllyel javítja ki, ezáltal a mutációs arány jóval kisebb.
„Ettől eltekintve már rengeteg mutációja létezik az új típusú koronavírusnak is, és ez egy teljesen normális folyamat. Az Európában jelenleg domináns, spanyol vendégmunkásoktól származó változat gyorsan el tudott terjedni, ami jelentheti azt, hogy fertőzőbb. A mutáció miatt annyira megváltozott a vírus valamelyik fehérjéjének a szerkezete, hogy valami miatt jobban tud fertőzni, vagy könnyebben bejut a sejtekbe, esetleg könnyebben tud kijutni azokból. Ezt viszont egyelőre nem lehet biztosra tudni, jelenleg csak megfigyelés-alapú magyarázatok léteznek – sorolta a tudnivalókat a szakember. Hozzátette: ezáltal arra sincs elegendő adat, hogy ki lehessen jelenteni, mennyire változott meg a betegség lefolyása, tehát egyelőre nem állítható, hogy könnyebb lefolyású lenne.
A halálozási adatokat számos tényező befolyásolja, például a kórházak leterheltsége vagy az, hogy mikor kerül kórházba egy megfertőződött személy, mert ha csak későn, akkor nehezebb megmenteni. Tehát, ha valamelyest csökken a halálesetek száma, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ez az új mutációnak köszönhető. Fejér Szilárd arra is kitért, hogy a vírusok mutációja általában hátráltatja az elemzésüket és az oltóanyagok kifejlesztését, de a koronavírusok esetében ez nem jelent akkora gondot.
„Minden vírus valamennyire változik. Az influenzavírusok például nagyon gyorsan tudnak változni, de a koronavírusok nem ilyenek, tehát valószínűleg az oltóanyag esetében ez nem okoz majd gondot. Magyarán, nem kell évente oltóanyagot cserélni, mint az influenzavírus esetében – emelte ki a kutató. Azt is elárulta továbbá, hogy a nextstrain.org oldalon bárki megtekintheti a vírus mutációival kapcsolatos adatokat (milyen változatok léteznek, honnan hova jutottak el ezek stb.).
A védekezés fontossága
A téma kapcsán Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője úgy fogalmazott: vannak jelei annak, hogy gyorsult a vírus terjedése. „Mi csak a mutáció következményeit látjuk, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre könnyebben terjed a fertőzés. Minden élőlény harcol az életéért, így a vírus is. Velünk szemben áll, és harcol azért, hogy minél nagyobb élettérre tegyen szert. Ezért egyre agresszívebbé válik. Válaszként mi is egyre agresszívebben kellene védekezzünk ellene, hiszen oltóanyag és járványtanilag igazolt gyógyszerek hiányában ez az egyetlen fegyver a kezünkben.
Ehelyett egyre inkább lázadnak az emberek a kötelező maszkviselés és az egyéb szabályok ellen – nehezményezte az igazgató, aki ismét az óvintézkedések tiszteletben tartására kérte a lakosságot.
[Forrás: Székelyhon]
