45 kilométerre Kairótól, a Szahara homokjában kezdték el építeni Egyiptom új adminisztratív fővárosát 2015-ben. Az új város egyelőre névtelen, még nem zárult le az elnevezést kereső pályázat. Az első nyolc, két és fél millió lakost váró negyed 2021. november elejére elkészült. Most decemberben kezdenek a kormányhivatalok, nagykövetségek, minisztériumok átköltözni Kairóból az új helyükre. Az Összkép tekintette át, hogy áll a helyzet Egyiptomban.
A tervek szerint az Új Adminisztratív Főváros a legek helye lesz – a tematikus negyedeket egy hatalmas napelempark látja majd el energiával, a lámpaoszlopok fény mellett wifi jelet adnak majd, modern vasút köti majd össze a települést és új repülőterét a régi fővárossal. Az új város közepén egy hat Central Park nagyságú „Zöld Folyó” nevű közpark húzódik majd végig. Az üzleti negyed húsz felhőkarcolóján kívül pedig a tervek szerint egy világrekorder, 1 kilométer magas épület teszi majd igazán impozánssá a települést. Már itt áll Egyiptom legnagyobb mecsete és legnagyobb keresztény temploma. Ugyancsak elkészült az új elnöki palota, ami nyolcszor akkora, mint az Egyesült Államokbeli Fehér Ház.
De miért is van szükség egy új város építésére Egyiptomban? Egyszerű: kell a hely az egyre több embernek. Az ország évtizedek óta küzd a népességének rohamos növekedésével, ez az utóbbi 10 évben évente körülbelül másfél millió ember pluszt jelentett. Egyiptom népessége 2020-ban lépte át a 100 milliót és 2030-ra 128 milliót is elérheti. Ez az embertömeg a Nílus közvetlen környékén, és főleg Felső-Egyiptomban koncentrálódik.
A fővárosban 21 millióan élnek, a népsűrűségi a budapesti 35-szöröse – azaz ahol a magyar fővárosban és környékén 100 ember lakik, ott Kairóban 3500-an. Az egyre zsúfoltabb metropolisz főváros és infrastruktúrája nem lesz alkalmas a 2030-ra jósolt 25 millió lakos ellátására.
A probléma megoldására már ötven éve megindult az új települések építése a sivatagban. 1977 és 2000 között 22 új várost emeltek. Ezeket a helyeket folyamatosan fejlesztik, azonban kevesebb ember költözött oda, mint várták. Ebből arra jutottak, nem bolygóvárosokra, hanem új központra van szükség.
AZ ÚJ ADMINISZTRATÍV FŐVÁROST HAT ÉS FÉL MILLIÓSRA TERVEZIK.
A méret, az ambiciózus épületek és várostervezés mellett az hozhatja el a projekt sikerét, hogy Kairó kormányzati funkcióit is átveszi az új város, oda költöznek a minisztériumok és a kormánytisztviselők is. A körülbelül 40 milliárd dolláros projekt más logika szerint szerveződik, mint amit Európában megszokhattunk. Nem vagyunk ott Egyiptomban, ezért csak a felületét kapirgálhatjuk annak, amit ez az építkezés elmondhat az egyiptomi gazdaság és társadalom alakulásáról. Az építkezés az elit elkülönüléséről, a hadsereg kulcsszerepéről, a kínai kapcsolat jelentőségéről, új államiságról mesél.
- Az új főváros nem annak a szegény rétegnek kínál majd hat és félmilliónyi férőhelyet, ami nagy mértékben hozzájárul a népesség folyamatos növekedéséhez – a módosabbak hagyják ott a túlzsúfolt fővárost.
- Az építkezést a katonaság tulajdonában lévő Administrative Capital for Urban Development nevű egyiptomi vállalat felügyeli. Egyiptomban a hadsereg szerepe nem csupán a határok védelme, a gazdaság működtetésében, az ország szervezésében is kulcsszerepük van.
- Egyiptom külkapcsolataira nézve meghatározó lehet, hogy a finanszírozás egy része kínai hitelből áll, és a kivitelezésben is közreműködik egy kínai vállalat, a China State Construction Engeneering Corporation.
- Az Új Adminisztratív Főváros épületeinek nagysága, ókori egyiptomi építészeti inspirációja egy hatalmi szimbólummá emeli az új települést, míg a történelmi főváros, Kairó szegényekkel teli turistalátványossággá válhat.
Afrikában és Közel-Keleten több helyen kezdték meg futurisztikus városok tervezését vagy építését. Szaúd-Arábia 2017-ben jelentette be Neom nevű, sivatagba épülő ultramodern vonal-város tervét, ahol nem lesznek utak és autók, mesterséges intelligencia működteti majd az ökológiailag teljesen fenntartható város infrastruktúráját. Hasonlóképp Szenegál (Diamniadio), Nigéria (Eko Atlantic) és Kenya (Konza Technopolis) is új metropoliszokat tervez.
Furcsa megalomániának tűnik ez egy olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP évenkénti átlagos növekedése az elmúlt harminc alig több mint 1,5 százalék. A népesség azonban több mint 80 százalékkal nőtt az Észak-Afrikai és Közel Keleti térségben – 254 millióról 465 millióra. A harminc év eredménye a térségben 200 millióval több ember és két és félszer akkora gazdaság – van mi alapot adjon a hihetetlennek tűnő terveknek, van miből és van kinek városokat építeni.
