A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung friss kutatása szerint Magyarországon 13 százaléknyi ember szavazna csak a kilépésre, 72 százalék egy népszavazáson a maradás mellett voksolna – írja a 24.hu.
A felmérés arra kereste a választ, hogy mit jelent az Európai Unió a magyarok számára 2023-ban. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az az EU-tagság támogatottsága nem ingott meg:
a magyarok 13 százaléka szavazna a kilépésre, 72 százalék egy népszavazáson a maradás mellett voksolna.
Az Unió mellett leginkább az ellenzéki szavazók voksolnának, de a Mi Hazánk és a kormánypártok támogatóinál is a maradni vágyók vannak többségben.
A válaszadók közel harmada számára az uniós támogatások magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása az első, ami eszükbe jut az Európai Unióról.
Az uniós forrásokat a magyarok 54 százaléka sorolja a három legfontosabb előny közé. Második helyen a fizikai határok eltörlését biztosító és a szabad mozgást garantáló schengeni egyezmény található (30 százalék), míg a külföldi munkavállalás és tanulási lehetőségek szerepelnek a dobogó harmadik helyén.
A felmérés során rákérdeztek arra is, mit tartanak az emberek az EU leghátrányosabb tulajdonságainak. A válaszadók 22 százaléka a túlzott szabályozást emelte ki, 15 százalékuk szerint pedig Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az uniós tagsággal. A dobogó harmadik helyén a migráció szerepel, illetve a magyar kormány elleni brüsszeli támadások, a források befagyasztása és a háborúval kapcsolatos uniós állápsont.
A magyarok 50 százaléka szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, azonban a megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált. A két évvel ezelőtti állapothoz képest 2023-ra 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország nettó befizetője az uniós költségvetésnek, de a Fidesz-KDNP szavazóinak már a fele úgy véli, hogy az elmúlt évek folyamán nettó befizetővé vált Magyarország.
Merre tartunk?
A magyar társadalom erősen megosztott az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolatban:
44 százalék szerint jó, 47 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban.
Míg négy évvel ezelőtt nagyjából ugyanannyi magyar gondolta, hogy az EU-ban alapvetően jó irányba mennek a dolgok, mint most, addig az uniós folyamatokról negatívan vélekedők aránya majdnem tíz százalékponttal nőtt. Leginkább a Fidesz-KDNP szavazói, a Mi Hazánk és a Jobbik szimpatizánsai pesszimisták.
A kutatás egyik érdekes következtetése, hogy a magyarok többsége támogatja az Európai Unió bővítését.
A válaszadók több mint fele támogatná Törökország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina EU-tagságát.
A megkérdezettek relatív többsége még Grúziát (Georgiát), Moldovát, Albániát, valamint Észak-Macedóniát is felvenné az EU-ba. A kormánypárti szavazóknál Törökország került a bővítési lista élére, a hatpárti ellenzék szavazói Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban. A Mi Hazánk szavazói körében egyetlen ország csatlakozásának támogatottsága sem éri el az 50 százalékot.
Szintén érdekes, hogy még a Fidesz szimpatizánsainak többsége szerint is megegyezésre kell törekedni az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós források ügyében.
A felmérés szerint a válaszadók 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság összes mérföldkövét. Még a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége is így vélekedik. A hatpárti ellenzék voksolóinak 84 százaléka, valamint az egyéb pártokat támogatók és a pártnélküliek 72–72 százaléka ért egyet az állítással.
