Érvénybe lépett Ukrajnában a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény 30. cikkelye. Ez kötelezővé teszi az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, és ebbe bele tartoznak az internetes platformok is – írja az Index.
Az országban 2019. július 16. óta a repülőterek, vasútállomások és autóbuszmegállók neve csak ukránul lehet kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet.
Ismert azonban, hogy Volodimir Zelenszkij elnökválasztási kampányában kilátásba helyezte többek között a nyelvtörvény felülvizsgálatát, ehhez képest az ellenzéki oroszbarát erő képviselői támadták meg azt a taláros testület előtt, így beadványuk egy helyben topog. A regnáló hatalom részéről nem lehet felfedezni semmilyen politikai szándékot a jogszabály felülvizsgálatára, illetve annak módosítására vonatkozóan − írta a Kárpáti Igaz Szó.
Mi az, ami változik a törvény hatályba lépésével?
- A tulajdonos minden formájú vállalkozásának, intézményének és szervezetének, a vállalkozóknak és más üzleti szervezeteknek ukránul kell szolgáltatásokat nyújtaniuk, valamint az áruval kapcsolatos információkat is államnyelven kell közölni, ez az online áruházakra is érvényes,
- Az árcédulák, utasítások, műszaki jellemzők, jelölések, jegyek és menük tájékoztatói szintén ukrán nyelven kell,
- Az Ukrajnában bejegyzett e-kereskedelmi szervezeteknek biztosítaniuk kell a törvényben előírt összes információ állami nyelven történő rendelkezésre bocsátását,
- Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos állami nyelvű információk más nyelveken is közzétehetők, viszont ebben az esetben az ukrán információ mennyisége nem lehet kevesebb, mint a fogyasztóvédelmi törvény által előírt kötelező mennyiség,
- Amennyiben az ügyfél ragaszkodik hozzá, a kiszolgálás történhet más nyelven is, ha azt mindkét fél bírja
- Az állami nyelven nyújtott árukkal, építési beruházásokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információkban a törvény megengedi szavak, rövidítések, rövidítések és szimbólumok használatát az angol, latin és görög ábécé betűivel.
- A változások azonban nem csak a kereskedelmet érintik, hanem az oktatási szolgáltatásokra (klubok és szakkörök), orvosi ellátásra valamint a szociális szolgáltatásokra is.
Az ukrán oktatási minisztérium úgy gondolja, hogy a kisebbségek számára az anyanyelv az egy idegen nyelv, ezért erre külön óraszámot nem irányoz elő. Vagy esetleg azt nem akarja, hogy egy harmadik idegen nyelvet is megtanuljanak a gyerekek, ami a 21. században természetes lenne.
Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa a törvénnyel kapcsolatban azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy
Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban
[Forrás: Index]
