Elfogadták az uniós menekültügyi kvótarendszert, a magyarok és lengyelek kibuktak

Nyolv évnyi huzavona után elfogadta az Európai Unió Tanácsa a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformját. Ez lényegében a sok vitát kiváltott kvótarendszer bevezetését jelenti, annyi kiskapuval, hogy, aki nem fogad be migránsokat, az fizethet is helyette.

Az új rendszer szerint egy tagállam befogadhat egy meghatározott számú menekültet, vagy e helyett fizethet szolidaritási hozzájárulást, menekültenként 20 000 eurót.

Az EU ilyen módszerrel évi 30 000 menekültet osztana szét a tagállamok között – írja az EUrológus.

A mostani megegyezés alapjait még a 2015-ös menekültválság után vetették fel, és azóta sem sikerült működésképes rendszert kialakítani. Így jelenleg a miniszterek lényegében bármi áron megegyezésre törekedtek.

Kivételt a magyar és a lengyel fél képezett, akik szerint a teljes eljárás illegitim volt, és a döntést az elnökökből és miniszterelnökökből álló Európai Tanácsnak kellene meghozni. Csakhogy ez a testület tovább passzolta a kérdést miniszteri szintre, amelynek fő oka az lehetett, hogy míg a csúcsvezetők csak egyhangú döntést fogadhatnak el, a miniszterek részéről elég a többség.

Ez megkerülhetővé tette a lengyel és magyar vétót.

A lengyel kormány azonnal hangot is adott felháborodásának és leszögezte: a bevándorlók befogadása helyett fizetendő pénzt „büntetésnek” tekinti, és elfogadhatatlannak tartja.

Orbán Viktor Facebook oldalán kommentálta a döntést:

„Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból”

– írta a miniszterelnök.