Sorra érkeznek a reakciók Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédére a román politikai pártok részéről: elsőkként a kormánykoalíció tagjai, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok küldtek ki sajtóközleményt, de a közösségi médiában megszólalt Alin Mituță europarlamenti képviselő is, a Renew Europe frakció tagja. Körképünkből nem maradt ki a román külügy véleménye sem, és azt is megnéztük, hogyan reagált Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului vezetője arra, hogy az Erdély román föld! molinójának felmutatása után távoznia kellett a tusványosi rendezvény helyszínéről.
Két év kihagyás után rendezték meg ismét Tusványost, amelynek elmaradhatatlan programpontja Orbán Viktor beszéde. Magyarország kormányfője hozta a megszokott formáját, és a hosszúra nyúlt fejtegetésének volt néhány sarkalatos kijelentése, amely máris bejárta Európát. Orbán tusványosi beszédének legnagyobb részét a külpolitikai értékelés tette ki, és ez gyakorlatilag megfelelt a várakozásoknak, az oroszpárti megnyilvánulások, a Brüsszel-kritika, Soros felemlegetése régóta a miniszterelnök eszköztárába tartoznak, bár annak beismerése, hogy Magyarország elszigetelődött, nemcsak az Európai Unióban, de még a visegrádi négyek között is, új eleme volt az orbáni retorikának.
Ami azonban igazi nóvumként könyvelhető el, az a „poszt-nyugat” fogalmának használata és sajátos tartalommal való megtöltése. Orbán értelmezésében a poszt-nyugat az nem más, mint Nyugat-Európa kevert fajú lakossága, amely eltávolodott a klasszikus nyugati értékektől és a kereszténységtől. Ez a Nyugat jelenti a legnagyobb veszélyt a magyarokra, akik „nem kevert fajúak és nem is akarnak azok lenni”. A miniszterelnök ebből a tézisből vezette le Magyarország szembenállását az Európai Unióval.
