Újra fellángolt a vita a fellegvári kereszt lebontása ügyében. A helyi román sajtóban szárnyra kapott a hír a kereszt lebontásáról, ezt követően pedig több román nacionalista szervezet tiltakozott a kereszt lebontása ellen. A civil szervezetek szerint a szálloda szomszédságában álló emlékmű lebontása kereszténység- és románellenes cselekedet, amelynek mozgatórugója az RMDSZ és a magyar városi tanácsosok.
A kereszt kinézete és üzenete több mint húsz éve osztja meg a kolozsváriakat, így érthető, hogy egyeseket felháborított, mások viszont örültek a hírnek, hogy a Fellegvár felújításáért felelős építészek az elköltöztetését indítványozták. Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester a vitát követően közleményben nyugtatta meg a közvéleményt, hogy nem készülnek a kereszt lebontására és az a helyén marad.
„Én nem nyúlok szimbólumokhoz, nem befolyásolom jelentésüket. Ennél sokkal fontosabb dolgaink is vannak a városban.”
– mondta az városvezető, aki szerint a kereszt Kolozsvár örökségének része, ezért senki nem nyúlhat hozzá.
A Szabadság megkeresésére Guttmann Szabolcs építész azt nyilatkozta: a fellegvári kereszt lebontása próbakő lehet a kolozsvári városvezetés számára.
„A szakemberek szerint a kereszt nem odavaló, de a lakosság ragaszkodása miatt valószínűleg nem fogják eltávolítani” – nyilatkozta Guttmann Szabolcs építész.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Fellegvár korszerűsítéséről szervezett közvitán jelenlévő építészek már évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy a volt polgármester által 1997-ben felállított kereszt nem illik oda, annak ellenére sem, hogy egy 18. századi fakereszt helyére állították fel, ezzel próbálva hagyományőrző gesztusként feltüntetni a Fellegvárat leuraló 23 méter magas emlékmű jelenlétét.
„A Fellegváron első alkalommal 1702-ben állíttatott keresztet egy akkori osztrák generális, amely ellen a protestáns lakosság háborgott. A két világháború közötti képeslapokon is jól látható, hogy a Fellegvár felső sétányának a város felőli oldalán egyszerű, körülbelül másfél ember magasságú fakereszt állt. Nem merném állítani, hogy azt a görögkatolikus püspök állította. Kétlem, hogy a keresztet 1940–1944 alatt leszerelték volna, hogy aztán a második világháború után visszaállítsák majd felrobbantsák. Szerintem végig ugyanott állt” – válaszolta a Szabadság kérdésre Gaál György helytörténész.
Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester azonnal reagált a kereszt lebontását ellenzők reakciójára, és megnyugtatta őket afelől, hogy az emlékmű a helyén marad.
„Próbára teszi a városháza vezetését a fellegvári kereszt kérdése. Úgy látszik, hiába állítja a tervpályázat, hogy az emlékmű nem illik a tervezett környezetbe, a tiltakozók, a voksok miatt nem fog eltűnni” – nyilatkozta Guttmann Szabolcs építész.
Emil Boc mostani tiltakozása azért értelmezhetetlen, mert az önkormányzat által elfogadott tervek eredetileg sem számoltak a kereszttel, Oláh Emese alpolgármester tavaly májusban beszélt erről. A nyilvános látványterveket itt lehet megtekinteni.
