Bihar megyében aránylag hamar kiderült, hogy a négy évnyi sikeresnek nem mondható RMDSZ-es vezetés nem nyerte el a magyar közösség osztatlan tetszését, így nem volt meglepő, hogy a megyében erősen beágyazott Erdélyi Magyar Néppárt alternatívát kínálva két tapasztalt és ismert politikusát indítja a Bihar Megyei Tanács elnöki, illetve Nagyvárad polgármesteri székéért. Szilágyi Zsolt ellenfele a megyei tanácsért folyó versenyben az RMDSZ-es Szabó József lesz, míg Zatykó Gyula ellenfele Cseke Attila.
A megye és Nagyvárad lakosságának egyaránt nagyjából egynegyedét kitevő magyarságnak négy olyan év van a háta mögött, amikor is magyar ember, az RMDSZ-es Pásztor Sándor vezette a megyét, míg Nagyváradon a Néppárt Partiumért felelős országos alelnöke, Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó minőségében igyekezett a magyar érdekeket érvényesíteni. A két pozíció közötti hatalmas különbség ellenére a magyar szempontból fontos valódi megvalósítások Zatykó Gyula nevéhez fűződnek, míg Pásztor négy éves tevékenységét inkább botrányok és be nem tartott ígéretek, hellyel-közzel pedig látványos megszégyenülések sorozataként lehet értelmezni. A két politikus négy éves tevékenységének részletekbe menő elemzését mellőzve csupán egy tényt emelnénk ki: Pásztor Sándor négy olyan év után, amikor komoly anyagi és hatalmi eszközökkel a kezében, minden lehetősége megvolt bizonyítani, nem indul újra a megyei tanácselnöki tisztségért, míg Zatykónak három évnyi tanácsadói munka után komoly esélye van visszaszerezni a magyar közösségnek Nagyvárad alpolgármesteri székét. Köszönhető ez az Ilie Bolojannal, és a PNL-el kialakított korrekt viszonynak, és a következetes munkának.
Zatykó ellenfeleként az RMDSZ nem tudott jobb jelöltet állítani, mint az ebben műfajban egyszer már leszerepelt Cseke Attila szenátort (2012-ben 18%-ot kapott), ami azt jelzi, hogy városi szinten az RMDSZ nagyon meggyengült, és négy önkormányzati képviselője egyikét sem volt képes „felépíteni” a polgármester jelölti szerepre. Cseke az elmúlt években nem foglalkozott specifikusan nagyváradi ügyekkel, így jelölése akként is értelmezhető, hogy az RMDSZ végleg feladta Nagyváradot, és már nem számít komoly eredményre a megyeszékhelyen. Ezzel szemben Zatykó Gyula 2017 óta komoly tapasztalatokra tehetett szert a helyi közigazgatásban, valamint kiépítette és fenn is tartotta jó kapcsolatát a közelgő választásokat minden felmérés szerint minden bizonnyal simán megnyerő Ilie Bolojannal, ez a kapcsolat pedig konkrét eredmények terén is gyümölcsöző volt.
Harc a megyért: Szilágyi Szabó ellen
Szilágyi Zsolt nevét országosan is ismerik, hiszen 1990 és 2004 között négy ciklusban parlamenti képviselő volt Románia parlamentjében majd, 2014 és 2019 között a Néppárt elnöke, ekként pedig pártja jelöltje is volt a 2014-es romániai elnökválasztáson. Szilágyi Nagyváradon született és ott is él, jól ismeri a megye problémáit, és képes azokat országos kontextusba helyezni. Mellette szól sok éves tapasztalata és rutinja, valamint kiépített kapcsolatrendszere is. Ezzel szemben ellenfele, Szabó József az elmúlt négy évben a Bihar Megyei Tanács egyik megyemenedzsereként szerepelt, de nem hagyott maga után értékelhető tevékenységet. Igazi másodvonalbeli politikai szereplő, aki Szabó Ödön „táskahordozójaként”, utasításai szolgai végrehajtójaként ismert a megyében, jellegtelen, és szürke egyéniség, aki viszont alkalmas a konkurens magyar párt képviselői elleni rágalomhadjáratok és lejárató kampányok vezetésére.
Tisztességes politika, munkahelyek, a magyar oktatás presztizsének helyreállítása
Ezek lennének a bihari magyarság elvárásai 2020-ban, hiszen a megye tömbmagyar vidékein nagyon kevés és alulfizetett munkahely van, így tízezrek kénytelenek a megyeszékhelyre, vagy éppen Magyarországra ingázni a megélhetésért. Az infrastruktúra szinte semmit nem fejlődött a magyar (RMDSZ-es) vezetésű önkormányzatokban, ugyanakkor a magyar oktatási hálózat itt a legátpolitizáltabb, ennek pedig az évről-évre romló érettségi eredmények a következményei. Könnyen belétható, hogy ezek a hatások összeadódva egy negatív spirált hoznak létre, melynek következményei az elvándorlás, a vidéki és kisvárosi közösségek leépülése, a kiátástalan jövőkép miatti apátia és kiábrándultság a közügyekből, és általában a politikából.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) korábbi államelnökjelöltje (b) és Zatykó Gyula Bihar megyei küldött a párt tisztújító közgyûlésén Marosvásárhelyen 2015. január 31-én
MTI Fotó: Boda L. Gergely
Akárki is lesz aki a magyarokat fogja képviselni a következő négy évben a Bihar Megyei Tanácsban, valamint Nagyvárad önkormányzatában, ezekkel a kihívásokkal néz szembe. Tény, hogy az elmúlt harminc évben az RMDSZ megmutatta, hogy maffiaszerű hálózatának kiépítésén, és egyes politikusai meggazdagodásán túl semmilyen valós közösségi haszonnal járó célt nem tudott nemhogy elérni, de még kitűzni sem. Csak remélni lehet, hogy van még annyi erő és gerinc a bihari magyarokban, hogy ne a politikából való elfordulásban, vagy a román pártokra szavazásban lássa a kiutat ebből a helyzetből, hanem megtalálja a valós alternatívát, és kilábaljon a helyzetből.
K. Szalárdi István
