A tüntetők egy kis, de szervezett csoportja dulakodott a csendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek. Több tüntető egészségügyi ellátásra is szorult, egyeseket kiemeltek a tömegből. A katasztrófavédelem információi szerint összesen 440 személy, köztük 24 csendőr szorult orvosi ellátásra a téren, 65 személyt, köztük kilenc csendőrt kórházba szállítottak.
A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai vonultak pénteken korrupcióellenes jelszavakkal a román kormány épülete elé, ahol több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dancila kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már péntek délelőtt megjelent a kormány székháza előtti Victoria téren, a délutáni órákra számuk több százra emelkedett.
A pénteki demonstráción a szokásosnál feszültebb volt a hangulat: a tüntetők megpróbálták megközelíteni a kormány épületét, megfékezésük érdekében a csendőrség – egyes médiajelentések szerint – könnygázt is bevetett. Több tüntető egészségügyi ellátásra szorult, a rendfenntartók több erőszakosnak minősített tüntetőt kiemeltek a tömegből. A közösségi portálokon szerveződött megmozduláshoz a hazai ellenzék hívei is csatlakoztak, a fővárosi demonstrációval egy időben pedig több romániai és nyugat-európai nagyvárosban is szimpátiatüntetések kezdődtek.
A tüntetők „Igazságot akarunk, nem korrupciót”, „PSD a vörös pestis”, feliratú táblákat emeltek a magasba, de obszcén tartalmú PSD-ellenes szlogeneket is lehetett látni-hallani. A román nemzeti zászlókon kívül számos uniós és tengerentúli ország lobogóját lengették, és több nyugati nagyváros nevét tartalmazó feliratot tartottak.
Közzétette: Rezistența TV – 2018. augusztus 10., péntek
A kormányoldal azt hangoztatja, hogy a tüntetőket a jövő évi elnökválasztásra hangoló jobboldali pártok manipulálják, és ők nem képviselik a teljes diaszpórát, amelynek soraiban a PSD-nek is több százezer tagja van.
A hírtelevíziók által megszólaltatott, külföldről hazatért tüntetők elmondták: ki akarták fejezni szolidaritásukat az anyaországban hátrahagyott nemzettársaikkal, hiszen számukra sem érdektelen, mi történik az országban, van-e hová hazatérni, sikerül-e változtatni azokon a közállapotokon, amelyek miatt külföldön keresték boldogulásukat. A tüntetők előrehozott választások megrendezését, a korrupt személyeknek kedvező törvényalkotás leállítását követelik, és a bukaresti „bürokrata, korrupt, haszonleső, kormányzásra alkalmatlan” vezetést teszik felelőssé azért, hogy Romániában nem tudtak érvényesülni.
A Világbank tavaly 3 millió 660 ezerre becsülte a külföldön élő román állampolgárok számát. A legtöbben, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Nagy-Britanniában élnek. A munkaképes román állampolgárok közül minden ötödik külföldön dolgozik – ez minden más európai uniós országnál rosszabb arány, amely miatt az uniós államok közül Románia szembesül a legjelentősebb munkaerőhiánnyal és a legrosszabb demográfiai kilátásokkal.
A külföldön dolgozó román vendégmunkások az uniós csatlakozás óta eltelt évtizedben csaknem 25 milliárd dollárt küldtek haza banki átutalások révén Romániában hátrahagyott családtagjaiknak, de a készpénzben hazavitt összegeket is hozzáadva – az Eurostat becslése szerint – a román diaszpóra 31,7 milliárd eurót juttatott Romániába a 2007 és 2017 közötti évtizedben. Az economica.net gazdasági portál összehasonlításképpen arra emlékeztetett: ez az összeg nagyobb, mint az a 30 milliárd euró, amennyit Románia – saját befizetéseit leszámítva – az Európai Uniótól kapott ebben az időszakban, és csaknem fele annak a 73,5 milliárd eurónyi összegnek, amely közvetlen külföldi befektetésként érkezett az utóbbi évtizedben Romániába.
A többmilliós román diaszpóra korábban is jelét adta, hogy szoros kapcsolatokat ápol az anyaországgal, és nem hagyja hidegen a romániai közélet. A 2016-os parlamenti választásokon több mint százezer román állampolgár voksolt a külképviseleteken, 2014-ben pedig a diaszpórának – a leadott 375 ezer szavazatával és a voksolását akadályozni próbáló hatóságok elleni otthoni PSD-ellenes lázadás révén – meghatározó szerepe volt Klaus Iohannis jobboldali államfő megválasztásában.
Oszlatás
Az erőszakos tömegoszlatásról szóló parancsot azt követően adták ki, hogy a tüntetők és a karhatalom közti összetűzések során a rendbontók körbevettek és ütlegelni kezdtek két csendőrt, akiket – a hírtelevíziók élő közvetítésének tanúsága szerint – az erőszakot elutasító többi tüntető testével védve mentett meg a lincseléstől.
A csendőrség rohamosztagai könnygázgránátokkal és vízágyúkkal mintegy fél óra alatt kiszorították a tüntetőket a Victoria-térről. Az arcukat elfedő rendbontók azonban a környező utcákban folytatták a csatározást a karhatalommal, köveket dobáltak, és betörtek a környező üzletekbe, ahol egyes médiaértesülések szerint két fegyvert is „zsákmányoltak” az ellenük kivezényelt csendőröktől.
A tüntetés éjjel két óra körül véget ért, a Victoria tér közepén csak néhány tucat tüntető és jelentős számú csendőri erő maradt. Az erőszakos cselekedetek éjfél körülig tartottak, a rendfenntartóknak végül sikerült eltávolítaniuk a környékről a zavargást keltő csoportokat.
Johannis elítélte az erőszakot
„Egy igazi demokráciában mindenkinek joga van tüntetni, de az erőszak – politikai nézetektől függetlenül – elfogadhatatlan. Határozottan elítélem a csendőrség brutális, a Victoria-téren tüntetők többségének viselkedéséhez képest teljesen aránytalan közbelépését” – írta az államfő, aki szerint a belügyminiszternek haladéktalanul magyarázatot kell adnia a történtekért.
Într-o democrație autentică este dreptul fiecărui om să protesteze, dar violența nu este acceptabilă, indiferent de…
Közzétette: Klaus Iohannis – 2018. augusztus 10., péntek
[Forrás: hvg.hu, mediafax.ro, maszol.ro]
