Székely István Gergő, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója szerint a Kovászna megyei közszférában dolgozókról elmondható, hogy az etnikai viszonyok tekintetében a megyei etnikai arányokhoz képest a magyarok jelentősen alulreprezentáltak a dekoncentrált intézmények minden típusában, leginkább a honvédelemben (0 százalék), a belügyi szervekben (kb. 10 százalék), továbbá a prefektúra keretében (15-20 százalék).
Míg a helyi önkormányzatokban és oktatási intézményekben nagyjából visszatükröződnek a lakossági etnikai arányok, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményeiben a magyarok felülreprezentáltsága rajzolódik ki, ám ez lényegesen kisebb mértékű, mint a románok túlsúlya a korábban tárgyalt intézményeknél.
A kutatási eredmények továbbá azt mutatják, hogy a románok egyértelműen előnyben vannak a jövedelmek terén is. „A kutatásban több, az átlagbérhez viszonyított jövedelmi sávot alakítottunk ki. Míg a magyarok az alacsonyabb bérsávokban (nagyjából az átlagbér két- vagy háromszorosáig) felülreprezentáltak, addig a felsőbb jövedelmi sávokban egyértelműen a románok túlsúlya rajzolódik ki. Az összefüggés fennáll akkor is, ha a vizsgált személyek tituláris munkahelyéről (az a közszféra-beli állás, ahol a nyilatkozatot leadták) származó jövedelmét nézzük, akkor is, ha a személyek teljes jövedelmét (minden egyéb jövedelemforrásukat is beleértve), és akkor is, ha a teljes háztartás jövedelmét vesszük alapul” – emelte ki Székely István Gergő. Hozzátette: vélhetően az előzőekkel összefüggésben a románok körében szignifikánsan magasabb az eladósodottság (hitelképesség) mértéke is. Ezzel szemben a banki megtakarítások tekintetében a magyarok enyhe előnye mutatható ki. Vélhetően arról lehet szó, hogy a magyarok és románok pénzgazdálkodási stratégiái és kockázatvállalási hajlandósága is különbözik, ám ennek közvetlen bizonyítására a kutatás nyersanyaga nem alkalmas.
Míg a jövedelmek és a hitelek tekintetében egyértelmű a románok előnyösebb helyzete, addig az ingatlanvagyon (elsősorban telkek) tekintetében a magyarok pozíciói kedvezőbbek valamivel. Bár a kutatás nyersanyaga nem teszi lehetővé a fogyasztás mértékének és mintázatainak mélyreható feltárását, mégis vannak arra utaló jelek, hogy a románok többet fordítanak fogyasztásra, illetve jelentős vagyontárgyak vásárlására. Például az elemzés kimutatta, hogy a románok által birtokolt személygépjárművek átlagosan hozzávetőlegesen két évvel fiatalabbak a magyarokéhoz viszonyítva.
[Forrás: Transindex]
