Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó, akárcsak dédszüleink által még komolyan vett hiedelmekről, természetesen a teljesség igénye nélkül.
Akárcsak más nagy ünnepeken, ilyenkor sem illet főzni, varrni, söpörgetni; aki tartott a boszorkányoktól, már előző nap körbeseperte a házat, sőt, egyes asszonyok meztelenül futották körül a portát. A trágyát sem vitték ki az istállóból, a csorda sem hajtott ki a legelőre, juhokat, lovakat is békén hagyták. A tyúkok elé kereket tettek, és abból etették, hogy ne tojjanak szét. Vadasdon viszont ma festik a tojásokat a hétfői öntözőknek. A nagycsütörtöki és nagypénteki, mágikus erejűnek hitt mosakodásra ezen a napon is figyeltek, a bukovinai székelyek különösen arra, hogy elsőnek merítsék a feltámadt Krisztus vérének tekintett vizet, mert hitük szerint szerencsét hozott.
