Az Európai Bizottság (EB) azt ajánlja Romániának, hogy az igazságügyi törvények felülvizsgálata során erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és tegyen lépéseket az igazságügyben elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatos aggályok megszüntetésére – áll az uniós végrehajtó testület által szerdán közzétett harmadik éves jogállamisági jelentésben.
A dokumentumban megjegyzik, bár az igazságügyben elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztályt (SIIJ) felszámolták, továbbra is aggályok merülnek fel az igazságügyi rendszerben elkövetett bűntettek kivizsgálásával kapcsolatban. A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat szintén aggályosaknak tartja az EB, és a kidolgozás alatt álló új igazságügyi törvényektől reméli ezeknek a problémáknak a rendezését.
Hozzáteszik, a bíró- és ügyészhiány kezelése terén nem történt előrelépés, a tavalyi év végén az összesen 5072 bírói tisztségből 669 betöltésre várt, az ügyészi állások betöltöttsége pedig 79,51 százalékos volt.
Ajánlásként fogalmazzák meg a lobbitevékenységekre vonatkozó szabályok bevezetését a törvényhozók számára, ugyanakkor javasolják a közszolgálati média függetlenségének védelmét biztosító mechanizmusok megerősítését.
Az EB Romániát érintő ajánlásai kitérnek arra is, hogy „hatékony” nyilvános konzultációkat kell szervezni a jogszabálytervezetek elfogadása előtt, ugyanakkor hangsúlyozzák, az országnak további erőfeszítéseket kell tennie a Nemzeti Emberi Jogi Intézmény létrehozására, az ENSZ Párizsi Alapelveinek megfelelően.
A jelentés korrupcióval kapcsolatos fejezetében leszögezik, a korrupciós bűntettek kivizsgálása és büntetése javul, számos évek óta elakadt ügyet sikerült továbbvinni, és tovább nőtt a polgárok és intézmények által korrupciógyanús ügyekben tett feljelentések száma. Pozitívumként értékelik, hogy egyre több korrupciós ügyben születik jogerős ítélet, és csökken a késés a büntetőeljárásokban, amit az előző évi jelentésben tettek szóvá.
Az EB megjegyzi azonban, hogy az alkotmánybíróság bizonyos határozatai gyakorlatilag a büntetőeljárás lezárásához vezettek néhány, többnyire politikusokat érintő korrupciós ügyben, esetenként jogerős ítéletek váltak semmissé a bírói testületek kapcsán született döntések miatt.
Kitér a jelentés a visszaélés-bejelentésekről szóló törvényre is. Felidézik, hogy a visszaélés-bejelentő rendszerről és a bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelvet a román jogrendbe átültető jogszabály tervezetét áprilisban megszavazta a szenátus, majd júniusban a képviselőház is jóváhagyta, az itt bevezetett módosítások egy részével kapcsolatban azonban többek között Laura-Codruţa Kövesi európai főügyész is aggályainak adott hangot, „a román kormány pedig kifejezte szándékát a törvény kiigazítására, a jogalkotási eljárás ugyanis még folyamatban van”.
