Minden bizonnyal tovább kell várakoznia Romániának és Bulgáriának arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozhasson.
Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön és pénteken ülésezik Luxemburgban, a belügyminiszterek csütörtökön ülnek össze. Mint ismeretes, a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet bővítéséről a belügyi tárcavezetők határoznak, de a döntés csak akkor érvényes, ha egyhangú. Ugyanakkor a schengeni bővítés a jelek szerint nem aktuális: az előzetes napirenden nem szerepel a téma. Schengen kapcsán az olvasható, hogy a Schengen Tanács a schengeni térség általános helyzetéről fog megbeszélést folytatni a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi bizottsági jelentés alapján. A Tanács emellett meg fogja határozni a schengeni térség következő 12 hónapra vonatkozó prioritásait, valamint egyeztetni fog a vízummentességi rendszerek figyelemmel kíséréséről. E megbeszélések céljából a Schengen Tanács ún. vegyes bizottsági formációban ülésezik, amely az uniós tagállamokat, valamint a Schengeni Megállapodásban részt vevő négy nem uniós országot (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) foglalja magában. Emellett a menekültügy és a migráció is napirendre kerül, a cél az, hogy a belügyminiszterek megállapodásra jussanak a migrációval kapcsolatos két kulcsfontosságú jogszabályról: a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről szóló rendeletről és a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletről. Ennek alapján a Tanács megkezdhetné a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Mindkét jogszabály a migrációs és menekültügyi paktum része, amely az uniós migrációs és menekültügyi szabályok reformját célzó javaslatokat tartalmaz. Szerepelni fog a napirenden a migráció külső dimenziója, vagyis a migrációs nyomás kezelése érdekében a külső partnerekkel történő együttműködés is. Románia és Bulgária arra számított, hogy tavaly decemberben csatlakozhat a schengeni övezethez. Mint ismeretes, a két ország csatlakozását Ausztria ellenzi a legvehemensebben, arra hivatkozik ugyanis, hogy csak tavaly több mint százezer illegális migráns érkezett az országban más EU-tagállamokon keresztül, holott azokban kellett volna regisztrálni őket. Ezért a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. A schengeni bővítésről az EU belügyminiszterei csak egyhangúlag dönthetnek, Gerhard Karner osztrák belügyi tárcavezető viszont a fenti érvekre hivatkozva megvétózta a bővítést a belügyminiszterek december 8-i ülésén, és azóta többször is jelezte: Bécs álláspontja nem változott az ügyben – annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament is leszögezte: felkészültnek tartja a két országot a csatlakozásra. A hamarosan lezáruló svéd uniós elnökség ideje alatt ennek ellenére sem sikerült megpuhítani Ausztriát, és a soron következő spanyol elnökség sem kecsegtet sok jóval – már csak azért sem, mert a baloldali madridi kormány a kormánypártok önkormányzati választásokon elszenvedett súlyos veresége miatt előre hozott választásokat írt ki, így kérdéses, hogy a prioritások közé bekerülhet a schengeni bővítés ügye.
