Június negyedikén indult Párizsba, kedd este ért vissza Budapestre a hétfős menet, ami a trianoni békeszerződés ellen tiltakozva gyalogolt végig fél Európán.
Június negyedikén egy hétfős csapat indult el Budapestről, a Hősök teréről, hogy 1600 kilométert sétálva jussanak el a franciaországi Nagy-Trianon kastélyhoz , ahol kilencvenkilenc évvel ezelőtt aláírták a trianoni békeszerződést, ami feldarabolta a történelmi Magyarországot. A menet Pozsony, Bécs, München és Strasbourg érintésével érkezett meg július 22-én a versailles-i kastélyhoz.
A tiltakozó menet a békeszerződés igazságtalanságára akarta felhívni a figyelmet.
A menet kedden érkezett vissza Budapestre, ahol egy rövid ünnepséget tartottak a Kossuth téren, az Országház épülete előtt.
Lendvay József, a Trianon-menet szervezője elmondta: Magyarországon leginkább közönnyel találkoztak, a Felvidéken sokan dudálással bíztatták őket, Ausztriában és Németországban igazoltatták őket, a legtöbb bíztatással és a legnagyobb nyitottsággal pedig Franciaországban találkoztak. Lendvay szerint addig nem lehet belenyugodni a trianoni békeszerződésbe, amíg a határon túl élő magyaroknak nincsenek olyan jogaik, mint a velük egy országban élő többségi nemzetnek. emlékeztetett: csak idén a szlovákiai himnusztörvény és az úzvölgyi incidens jelezte, hogy ez egyelőre nincs így.
Arról is kérdeztük a menet szervezőjét, hogy szerinte mi lehet reális megoldás a kérdésre a xxi. században. Lendvay szerint az egyenlő jogok mellett szükség lenne a határon túl élő magyarok önrendelkezésére: ez a minimum, de ezt csak békés eszközökkel, jogi úton szabad elérni.
[Forrás: azonnali.hu]
