Interjút adott a CNN amerikai hírtelevíziónak Zav Min Tun, a mianmari hadsereg szóvivője, aki meglehetősen átlátszó hazugságokkal igyekezett megmagyarázni, miért lép fel olyan kegyetlenül a hadsereg a puccs ellen tiltakozókkal szemben.
Zav Min Tun azt mondta, „szilárd bizonyíték” áll rendelkezésre a választási csalásról, amelyre hivatkozva a hadsereg februárban magához ragadta a hatalmat, de a CNN-nek ezeket a bizonyítékokat nem mutatta be.
Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és őrizetbe vette Vin Mjint államfőt, Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét.
A Politikai Foglyokat Támogató Egyesület (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet csütörtökig összegyűjtött adatai szerint a puccs óta a biztonsági erők legalább 614 embert, köztük 48 gyereket öltek meg, ezreket vettek őrizetbe, több mint 2800-an jelenleg is őrizetben vannak.Zav Min Tun ezzel szemben azt mondta: a biztonsági erők „minimális erőt” alkalmaznak a tiltakozókkal szemben. „Lesznek halálesetek, amikor felszámolják a zavargásokat, de nem lövöldözünk válogatás nélkül”, Amikor a CNN riportere videót mutatott a szóvivőnek arról, ahogy a hadsereg katonái közvetlen közelről agyonlőnek egy tizenhét éves fiút, aki a hivatalos boncolás szerint abba halt bele, hogy elesett biciklivel, Zav Min Tun azt mondta, ki kell vizsgálni a gyanús eseteket, de a hadseregnek nem áll szándékában ártatlan emberekre lőni.
A tüntetések egyik vezetője a Myanmar Now nevű hírportálnak elmondta, hogy legalább 20 ember vesztette életét a Ranguntól mintegy 70 kilométerre északra található Bagóban, miután a biztonsági erők robbanó lövedékeket lőttek ki tiltakozókra. A portál által mellékelt felvételeken olyan lövedék látható, amelyet hírügynökségi jelentés szerint aknavetőből lőhettek ki. A The Irrawaddy című helyi napilap azonban arról számolt be, hogy a biztonsági erők tüzérséget vetettek be a tüntetők által emelt barikádok ellen. A közösségi oldalakra feltöltött videofelvételen robbanásokat és fegyverropogást lehetett hallani.
Az interjúban azt is bejelentette, hogy hat hónappal vagy akár többel is meghosszabbíthatják a délkelet-ázsiai országban bevezetett rendkívüli állapotot.A hadsereg a február 1-jei puccsot követően vezetett be rendkívüli állapotot, de a fegyveres erők azt ígérték, hogy azután választásokat tartanak majd. A szóvivő nem árulta el a választások tervezett menetrendjét, helyette annyit közölt, hogy az alkotmány értelmében két éven belül „szabad és tisztességes” választásokat tartanak, de hozzátette: a mianmari „demokratikus norma nem olyan lesz, mint a nyugati országokban”.
(Forrás: 444.hu)
