Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.
A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján. Az MTI által idézett ítélet megerősíti az alapfokon eljáró Moinești Bíróság 2022. március 24-én hozott ítéletének azon részét, miszerint törölni kell a telekkönyvből Dormánfalva városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát.
A perbe a felperes csíkszentmártoni önkormányzat oldalán beavatkozott a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is. A szolgálat vezetője, Benkő Erika szerdán a jogerős ítélet kapcsán a Krónikának nyilatkozva leszögezte: aki a mostani ítéletet kétségbe vonja, az a román igazságszolgáltatással száll szembe. „Nagyon örülök annak, hogy már két jogerős döntés van az úzvölgyi temetővel kapcsolatosan, ez a mai döntés azért fontos, mert a temető jogi helyzete most már tisztázott és aki ezt vitatja, az a román igazságszolgáltatás döntését vitatja. Ha lassan is, de végül mindig kiderül az igazság, és ez biztató számunkra. A tanulság, amit közösségként le tudunk vonni ebből, hogy nem szabad elmenni a jogfosztások mellett, még akkor sem, ha sokat kell várni addig, amíg igazolni tudjuk az álláspontunkat” – mondta a Krónikának Benkő Erika. A csaknem egy évvel ezelőtt született alapfokú ítélet előzménye az, hogy a Bákói Táblabíróság 2021 októberében jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A táblabíróság akkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva város és a dormánfalvi városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen. A perben a felperes csíkszentmártoni önkormányzat oldalán avatkozott be a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat. A 2021 októberében érvénytelenített önkormányzati határozat elfogadása volt az első azoknak a lépéseknek a sorában, amelyekkel a Bákó megyei város elindította a katonatemető átalakítását. Az érvénytelenített határozat alapján állította ki maga számára az építési engedélyt is, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, majd áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
