Romániában eltűnne az önálló községek 85 százaléka, a városok csaknem felét községgé kellene visszaminősíteni, az úgynevezett „municípiumok” (megyei jogú városok) egyharmada pedig elveszítené kiemelt státusát, ha gyakorlatba ültetnék a kereskedelmi és iparkamara (CCIR) által kezdeményezett közigazgatási átszervezést – idézte hétfőn a Digi24.ro hírportált az MTI.
A gazdasági érdekképviselet múlt héten közzétett felhívásában a költségvetési hiány és a bürokrácia csökkentése érdekében javasolta, hogy csökkentsék a romániai megyék számát a jelenlegi 41-ről 15-re, a közigazgatási átszervezés során pedig a városok meghatározásánál legyen feltétel a legalább tízezer, a községeknél pedig a legalább ötezer lakos. A román média a 2021-es népszámlálás előzetes adatai alapján kiszámolta, hogy az országban a jelenlegi 3189 helyett csak 1028 polgármesteri hivatal maradna. A 318 város közül csak 170 (vagyis 53,5 százalékuk) teljesíti a CCIR által kitűzött feltételt, a 2862 község közül pedig alig 355-nek (12,4 százalékuknak) a lakossága haladja meg az ötezret. A Digi24 szerint 38 olyan város van Romániában, amely a községekkel szemben támasztott elvárásnak sem felel meg, vagyis kevesebb mint ötezer lakosuk van, közéjük tartozik a Hargita megyei Tusnádfürdő és Borszék, valamint a Maros megyei Erdőszentgyörgy is. Másfelől 45 olyan községe van Romániának – főleg a nagyvárosok szomszédságában és a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében – amelyeknek több mint tízezer lakosa van.
A Digi24 rámutatott, hogy Románia 102 municípiuma közül 36 ma már nem teljesíti azt a törvényes előírást, amely szerint ezen közigazgatási rang megszerzéséhez az illető városnak legalább 25 ezer lakosának kell lennie. A kereskedelmi és iparkamara javaslata alapvetően a helyi önkormányzatokban és az állami intézmények megyei kirendeltségeinél dolgozó alkalmazottak számának csökkentését célozza annak kapcsán, hogy a kormány takarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba. Kiderült ugyanis, hogy az első negyedévben mintegy négymilliárd euróval nagyobb volt az államháztartási hiány a tervezettnél. Az érdekképviselet szerint a bürokrácia csökkentésével lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a költségvetési hiányt, ugyanakkor óva intette a kormányt, hogy adóemeléssel próbálja a lyukat betömni. „Lengyelország a vajdaságok számát 47-ről 16-ra csökkentette, és a 38 millió lakoságú országban 900 ezer alkalmazottat fizetnek közpénzekből, míg nálunk 20 millió lakosra 1,3 millió közalkalmazott jut” – mutatott rá a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva Mihai Dabaran, a CCIR elnöke. Hozzátette, az elképzelésnél az igazságszolgáltatásban meghonosított régiósítást, a 15 létező táblabíróságot vették alapul, de a megyék száma akár kisebb is lehet, csak ne nevezzék át őket, mert az alkotmány „megyékről” beszél. A közigazgatás karcsúsítása harmadára csökkentené az állam működési költségeit – állította a kamara elnöke.
