Hiába a tiltakozás, a magyar parlament elé kerül a pedagógustörvény

A magyar kormány benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok státusztörvényét, amely ellen tüntetésekkel és sztrájkokkal tiltakoznak az érintettek – írja az Eduline.hu

„A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.” – olvasható a Belügyminisztérium közleménye az MTI-n. Hozzáteszik, hogy a köznevelésben a gyermek érdeke az első, az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.”

– írják.

A tervezet a legtöbb érdekvédő és szakmai szervezet szerint súlyosan korlátozza a pedagógusok jogait. A legtöbbet kritizált változtatások a következők:

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani.
  • A felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne.
  • Azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónapra emelkedne.
  • Az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék.
  • Bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
  • Törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba.

Meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.

A státusztörvény tervezetét 2023. március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre a Belügyminisztérium. Azóta többször is egyeztettek a szakszervezetekkel, a minisztérium közleménye szerint összesen húsz alkalommal. Az eredeti elképzelések szerint a tanárok otthoni számítógépébe is belenézhetett volna a munkáltató, ám ezt végül kivették a törvényből.

Egyeztettek, de nem mondták, hogy ez az utolsó

Azonban a PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban aligha engedmények, sokkal inkább „látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra”. Ráadásul a munkahelyi laptopok, táblagépek oktatással kapcsolatos tartalmába továbbra is belenézhetnek, a tárca szerint azért, mert ez más munkahelyeken is így van. Sőt, egy korábbi szakszervezeti nyilatkozat szerint a saját eszközös megfigyelést is úgy szedték ki, hogy arra valójában a Munka törvénykönyve hivatkozásán át lehetőség lesz.

Az érdekvédőkkel nem közölték, hogy a törvénytervezet most kerül a parlament elé.

„Május 16-án azt mondta Maruzsa Zoltán, hogy nem tudja, mikor lesz a következő egyeztetés, de nem mondta, hogy ez az utolsó”

– mondta az oktatási portálnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.

„Az egyeztetéseken nem csak az hangzott el, hogy lesz majd egybeszerkesztett verzió, hanem hogy a végrehajtási rendeletet is egyeztetjük” – teszi hozzá Nagy Erzsébet, kiemelve, hogy abból derülne ki például, hogyan zajlik a pedagógusok teljesítményértékelése. Nagy korábban például annak adott hangot, úgy vélik, az a pont, amely a pedagógusok szólásszabadságát olyan módon korlátozza, hogy munkaidőn kívül sem nyilatkozhatnak negatívan a közoktatásról, végül az értékelési rendszeren keresztül maradhat benne a szabályozásban.