Bár a romániai népszámlálást – az Európai Bizottság határozatának megfelelően – még 2021-ben meg kellett volna tartani, a koronavírus-járvány (mint annyi mindent mást) ezt is lehetetlenné tette. Így, ha nem volna elég a pandémia okozta zűrzavar, az idén esedékes összeírást az országra egyébként is jellemző fejetlenség határozza meg, ezalkalommal azonban az RMDSZ-nek is komoly felelőssége van abban, hogy az egyszerű emberek lassan nem is tudják, székelyek-e vagy magyarok, vagy még inkább: székelynek vagy magyarnak vallják (vagy vallhatják) magukat akkor, amikor a kérdezőbiztos nemzetiségük felől érdeklődik.
A kérdés márpedig annál is fontosabb, mivel a tízévenként megtartott népszámlálás adatai mérvadóak a következő években, hiszen ezt az adatot veszik alapul, ha etnikai arányt számítanak, de fontos egy község vagy település besorolása miatt is, hiszen a költségvetés és sok pályázati kritérium a lélekszámhoz kötött, nem beszélve ugyanakkor a magyarság számarányához kötött különböző nyelvi- és egyéb kisebbségi jogokról.
Utoljára 2011-ben volt népszámlálás Romániában, akkor 1 227 623 magyart számoltak meg (a székelyeket is beleértve), ami 6,5%-a volt Románia összlakosságának.
Most az a kérdés, hogy maradt-e egy millió magyar, illetve, hogy a jelentős román népességfogyást ismerve, a magyarok aránya csökkent vagy nőtt az utóbbi népszámlálás óta? Ezért nem mindegy, hova számolják a székelyeket és a csángókat.
Az előkészületekről és a hivatalos információkról az Országos Statisztikai Hivatal által működtetett honlapon, a recensamantromania.ro-n lehet olvasni. Tervek szerint a népszámlálási íveken a románoktól és a németektől eltérően a magyar nemzetiség esetében nem tüntetnek fel alkategóriákat – mint a székely vagy a csángó –, így a magukat a magyar nemzet részének tartók számára csak az az opció áll rendelkezésre, hogy magyarnak vallják magukat.
Komoly veszélyeket rejt az RMDSZ-es fejetlenség és az egyeztetés hiánya
Az RMDSZ-vezérkar egy része Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy „Itt élünk, így élünk” szlogennel indítanak tájékoztató kampányt a népszámlálásról. Tájékoztatás helyett azonban fejetlenséget és kapkodást szültek a megszólalások. A sajtó kérdésére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: az idei cenzuson – a korábbival ellentétben – a nemzetiségnél nem szerepelnek alkategóriák, a regionális identitások is magyarnak minősülnek. „Én székely ember vagyok, székely az anyám, székely az apám, de a népszámláláson magyarnak vallom magam!” – jelentette ki Kelemen Hunor, majd hozzátette azt is, hogy bár szép dolognak tartja a regionális identitást, de azt – véleménye szerint – nem a népszámláláson kell demonstrálni.
Kelemen nyilatkozata után heves vita alakult ki a székely identitás népszámláláson való vállalásáról, így az RMDSZ-elnök, nem kis zavart keltve, másnap már vissza is táncolt korábbi nyilatkozatától, s bejelentette: hivatalosan is kérelmezi a 2022-es népszámlálás kérdőívének módosítását, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésre adható válaszok között a magyar mellett alkategóriaként megjelenjen a székely és a csángó regionális identitás is.
Az RMDSZ-elnök tehát azt kérelmezi, hogy a 2011-eshez hasonló módon szerepeljen a székelység, mint alkategória a népszámlálás kérdőívén, arról azonban megfeledkezik nyilatkozni, hogy – román sajtóértesülések szerint – maga az RMDSZ volt az, aki kérelmezte, hogy a kérdőíven kizárólag a magyar megjelölés szerepeljen.
Jól látható, hogy Kelemen nyilatkozata semmi újdonságot nem tartalmaz a 2011-es állapotokhoz képest, így joggal feltételezhető, hogy az RMDSZ illetékesei egyszerűen megkerültek mindenféle egyeztetést, és saját belátásuk szerint döntöttek az idei kérdőívek összetételéről, amikor pedig szembesültek a nem kis népharaggal, visszatáncoltak és össze-vissza kezdtek el beszélni, mely, valljuk be, egyáltalán nem kedvez a népszámlálás sikerének, mi több, komolyan veszélyezteti annak – magyar szempontból elengedhetetlen – sikerét.
A kialakult helyzetről Horváth Anna, az RMDSZ országos népszámlálási munkacsoportjának vezetője elmondta: „Ez egy olyan dilemma, ami a kisebbségi létünkben mindennaposnak mondható. A mindenféle veszélyt elkerülni akaró pragmatikus, és az egyébként szintén fontos szimbolikus szempontokat szem előtt tartó érvek kerültek szembe egymással, nekünk ezek között kellett olyan döntésre jutni, ami minél inkább lecsökkenti az utólagos próbálkozások lehetőségét, kivédi azt, hogy a nyelvi jogok veszélyeztetésére alkalmas mechanikák induljanak be, ahogyan például 2011 után voltak ilyen próbálkozások.”
Horváth nyilatkozatából szintén kitűnik: az RMDSZ saját boszorkánykonyhájában igyekezett döntést hozni a népszámlálás lebonyolításának mikéntjéről, arról semmilyen korábbi egyeztetést, vagy az előkészülettel kapcsolatos tájékoztató kampányt és kommunikációt nem folytatott, majd amikor ez komoly feszültségeket szült, s a közvélemény már csak a kész tényekre reagálhatott, össze-vissza kezdtek el beszélni.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy míg a magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is, addig a közösségi portálokon éles támadások érték őt állásfoglalása miatt. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le, hogy a „a székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel”. Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt.
Tanulság
Jól látható: az RMDSZ ismét elkövette azt a hibát, hogy saját feje után menve, annak illúziójában élve, hogy ők a teljes erdélyi magyarság képviseletét lefedik, nem egyeztetett egy igencsak fontos ügyben a szélesebb társadalmi közegekkel, érdekképviseleti szervezetekkel és szakértői rétegekkel, ennek eredményeként pedig rossz nyilatkozatok, maszatoló, magyarázkodó megnyilvánulások és egymásra való, felelősséghárító mutogatások születtek. Hogy ki issza meg mindennek levét? Remélhetőleg senki, de a népszámlálás előtt nem sokkal joggal nevezhető problémának, hogy az erdélyi magyarság sorsát is eldöntő népszámlálás előtt leírhatatlanul nagy a fejetlenség Erdélyben – az RMDSZ önfejűsége és rossz kommunikációja miatt.
[ittHON.ma]
