Hoppon maradhat Dan Tanasă AUR-képviselő, aki az ADEC egyesület vezetőjeként hosszú évek óta perek sorozatával vegzálja az erdélyi magyar önkormányzatokat a magyar feliratok miatt.
A gyergyószentmiklósi Árus Zsolt és az általa vezetett Székely Figyelő Alapítvány ugyanis olyan joghézagra bukkant, amely kihúzhatja a törvényei talajt a magyarellenes harcos lába alól.
Tanasă rengeteg pert indított amiatt, hogy
a településeken miért van magyar felirat például kultúrházakon és más intézményeken.
A bíróság többször is igazat adott neki egy olyan kormányhatározat cikkelyei alapján, amelyek nem erre, hanem csak a polgármesteri hivatalok épületének felirataira és a településnévtáblákra vonatkoznak. Az ADEC vezetője arra hivatkozik, hogy a 2001/1206-os kormányhatározat alapján csak a hivatalos román felirat alatt lehet más nyelvűt elhelyezni.
Árus Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, augusztusban a kormányhoz fordultak és kérték a említett előírások törlését a kormányhatározatból, mivel azokat csak törvénnyel lehetne meghozni.
És itt jött a meglepetés, mivel
a kormány azt válaszolta: a szóban forgó cikkelyek már nincsenek hatályban.
Csakhogy a bíróságok továbbra is érvényesnek tekintik és ezek alapján adnak igazat Dan Tanasának.
Árus ezért a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz fordult és kérte a cikkelyek megsemmisítését. Ez pedig egy olyan csiki-csuki helyzetet eredményez, amelyből a magyar feliratok ügye csak győztesként kerülhet ki. Ha ugyanis a bíróság Áruséknak ad igazat és eltörli a kifogásolt cikkelyeket, attól kezdve rájuk hivatkozva nem lehet pereket indítani. Ha viszont a bíróság a kormány javára dönt, akkor meg kell állapítsa, hogy a 2001/1206-os kormányrendelet már nincs érvényben, ennek pedig ugyanaz lesz az eredménye, mint az első esetben.
Árus Zsolt azt tanácsolja, hogy azok a településvezetők, akiket Dan Tanasă beperel amiatt, hogy az önkormányzat Facebook-oldalán csak magyarul kommunikálnak, forduljanak a Székely Figyelő Alapítványhoz, mivel segíteni tudnak, akár bírósági képviselettel.
Tanasă támadásai ugyanis ebben az esetben is alaptalanok,
ugyanis az önkormányzatok Facebook-oldalai jogilag nem számítanak hivatalos felületnek. Erre példa a gyergyócsomafalvi önkormányzat esete, amelyet a diszkriminációellenes tanács bírságolt meg Tanasă feljelentése alapján. Csakhogy a polgármester nem hagyta annyiban a dolgot és a bírósághoz fordult, az pedig alapfokon neki adott igazat pontosan arra hivatkozva, hogy a Facebook-oldal nem hivatalos felület.
