Ioan Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke álláspontját közölte hétfőn a LARICS (Laborator Pentru Analiza Războiului Informațional și Comunicare Strategică, azaz az Információs Háború és Stratégiai Kommunikáció Elemzésének Laboratóriuma), amelyben Semjén Zsolt, Romániára és annak 100-ik nemzeti ünnepére vonatkozó kijelentéseire reagál.
Mint ismeretes Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot pénteken Tusnádfürdőn. Semjén a Bálványosi Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán kérdésre válaszolva mondta: tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.
„Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér.”
Ioan Aurel Pop állásfoglalásában a Gyulafehérvári Nyilatkozatból kiemelt részek alapján kísérelte meg cáfolni azokat az állításokat, amelyek az 1918-as Nyilatkozat szövegét úgy értelmezik, mint a nemzeti kisebbségeknek tett területi autonómiára vonatkozó ígéretet. Érvelése szerint a Nyilatkozat szövegében kétszer szerepel az autonómia szó, de az először Erdély, Bánság és Partium ideiglenes önigazgatására vonatkozik, amelyet a területek addig élveznének, amíg az országnak új alkotmánya lesz. Másodszor pedig a vallási felekezetek önszerveződési jogára. Úgy a kisebbségiekére, mint a többségi felekezetre. Ami az erdélyi nemzetiségeket illeti, számukra mindössze az általuk választott képviselők általi anyanyelvén történő igazgatást és bíráskodást szabta meg, valamint a számarányos képviseletet a román parlamentben, mint javasolt szempontokat.
A Nyilatkozat maga pusztán egyetlen dologról döntött – mondja Pop – Erdély, Bánság és a Partium egyesüléséről – minden más pont, csak egy a jövőre néző irányelv, amelyet az újonnan megalakuló román állam számára fogalmaztak a jelenlévők.
Tehát, a Nyilatkozatnak nincs kötelező ereje, pusztán egy sor olyan javaslatot tett a későbbi alkotmányozó eljárásnak, amelyekhez igazodva Románia azóta megadhatná azokat a jogokat, amelyek összhangban voltak a korabeli nyugati liberális nacionalizmussal. Ezeket a jogokat pedig azóta – többé-kevésbé, nagy vonalakban – Románia megadta már a nemzeti kisebbségeinek.
A LARICS az Román Akadémia égisze alatt működő szervezet, amelynek állítólagos feladata azokat a Románia felé érkező propaganda-anyagokat leleplezni, amelyeket ártó szándékkal készítenek főleg az oroszok, de rajtuk keresztül a magyarok is. A csoport vezetője Dan Dungaciu, akit szociológusnak tartanak, de a szakmán belül kevésbé, valamint két volt külügyminiszter Cristian Diaconescu és Sergiu Celac is helyet kapott a szervezetben, mint ahogyan sok más, biztonságpolitikai szakértő is. (Tagja továbbá a magyar körökben is népszerű Lucian Mîndruță újságíró, tévés műsorvezető is.) A szervezet szakmai hitelessége, mint ahogyan a Román Akadémiáé is, erősen megkérdőjelezhető, sokan a szervezetben egyfajta olyan szerep betöltését sejtik, ami a magyar- és oroszfóbia fenntartását, valamint a magyarok elleni diszkriminatív politikai irányvonal megerősítését szolgálná.
(Forrás: Transindex)
