Néhány napon belül kiszélesedhet a palesztin–izraeli konfliktus. Miközben Izrael bombázással válaszol a Gázai övezetből induló rakétatámadásokra, az izraeli hadsereg parancsnokai csütörtök este vitatják meg a készülőben lévő gázai szárazföldi hadművelet részleteit és azt, hogy javasolják-e annak végrehajtását a politikai vezetésnek. A hadsereg mindenesetre megkezdte az egységek mozgatását és a fegyverzetek összevonását.
Csütörtök hajnalban is folytatódtak a hétfőn kirobbant összecsapások, a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet, a Hamász újabb rakétaesőt zúdított Izraelre, miután az izraeli hadsereg egyik légitámadásában meghalt az iráni támogatást élvező csoport több parancsnoka. A bombatalálatok következtében egy újabb magasház is összeomlott Gázában.
A legújabb rakétatámadások esetleges izraeli áldozatairól nem érkezett jelentés, a harcokban eddig 67 ember vesztette életét Gázában, míg Izraelben heten haltak meg. Közben szélsőséges izraeli csoportok több városban is „arabvadászatba” kezdtek, míg az izraeli állampolgárságú arabok több csoportja összetűzésbe keveredett a rendőrökkel és meg nem erősített hírek szerint lövöldözés is kitört a felek között.
A brit The Guardian szerint Amir Ohana belügyminiszter egyik nyilatkozata is hozzájárult a lincshangulat kialakulásához. Ohana ugyanis szorgalmazta egy olyan izraeli szabadon bocsátását, aki Lod városában agyonlőtt egy arab férfit, miután támadás érte a helyi zsinagógát és több lakóházat. A miniszter egyben – bizonyítékok nélkül – azt is hangsúlyozta, hogy a letartóztatott férfi önvédelemből cselekedett, majd hozzátette: a fegyvert viselő, jogkövető emberek segítik az izraeli hatóságokat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök közben a zavargások beszüntetését követelte. „Nem érdekel, hogy egyeseknek forr a vérük. Nem vehetik a saját kezükbe az igazságszolgáltatást” – mondta a politikus.
Hétfő óta a Hamász már több mint 1500 rakétát lőtt ki Izraelre, ám viszonylag kevés robbanótöltet ért célba. Az indított rakéták közül 350 nem működött megfelelően, a többi kilencven százalékát pedig lelőtték az izraeli légteret védelmező Vaskupola rendszer ellenrakétái.
Az utóbbi évek legsúlyosabb összecsapássorozatát az váltotta ki, hogy a hét elején összetűzések robbantak ki Jeruzsálem óvárosában, ahol a jobboldali zsidó szervezetek felvonulással akartak megemlékezni Kelet-Jeruzsálem 1967-es elfoglalásának az évfordulójáról, amire válaszként több mint tízezer arab barikádozta el magát az Al-Aksza mecset környékén.
A Hamász és a vele szövetségben fellépő másik szervezet, az Iszlám Dzsihád katonai ereje jóval kisebb, mint a Közel-Kelet meghatározó erejének számító izraeli hadseregé, ám az egyre nagyobb hatótávolságú rakétákkal a gázai támadók így is komoly biztonsági fenyegetést jelentenek.
A Vaskupola fontos jellemzője, hogy az járművekkel vontatható rakétasilókból áll, így a rendszer mobil és a fenyegetéseknek megfelelően telepíthető. Izraeli források szerint a most indított támadássorozat előtt tíz év alatt a Vaskupola 2500 érkező rakétát semmisített meg, s a rendszer kilencven százalékos hatékonysággal működik.
Akadnak azonban hibák is, az Askelon városát védő ütegek például egy időre – műszaki hiba miatt – egyáltalán nem működtek. A Vaskupola hatékonysága fordított arányban áll az érkező rakéták számával, és éppen ez az oka annak, hogy a Hamász igyekszik egyszerre minél nagyobb számú rakétát indítani. A rendszer üzemeltetői tudják is, hogy mi a Vaskupola teljesítményének a határa, de érthető okokból ez szigorúan titkos adatnak számít. Az izraeli fejlesztésű rendszer egy-egy silójában húsz ellenrakéta található, egy üteghez – amely 150 négyzetkilométernyi terület védelmezésére alkalmas – pedig általában 3-4 siló tartozik. Egy rakéta ára százezer dollár körül van, így jóval drágábbak, mint a viszonylag egyszerű szerkezetű támadó rakéták.
Egy izraeli oknyomozó újságíró, Ronen Bergman szerint egyébként a 2012-es izraeli–palesztin összecsapások idején Benjamin Netanjahu azért ment bele egy viszonylag gyors tűzszüneti megállapodás elfogadásába, mert az ország kifogyott az ellenrakétákból. Izrael exportálja is a Vaskupola-rendszert, eddig többek között Azerbajdzsán, illetve Románia írt alá megállapodást a vásárlásról.
A védelem másik módja az éppen fontolóra vett szárazföldi behatolás, ha a légicsapásokkal nem sikerül megsemmisíteni a gyártóüzemeket és a raktárakat, akkor a gyalogságnak kell bevonulnia a térségbe. Ez viszont valószínűleg jelentősen megnöveli az áldozatok számát: a 2014-es gázai betörés során 2251 palesztin halt meg, s közülük 1462-en polgári személyek voltak.
