A hétvégén zajlott vulkáni események szomorú következményekkel hívták fel magukra a figyelmet. Ezek közül kiemelkedik az indonéziai Semeru szombati kitörése, ami legalább 17 halálos áldozattal járt és több mint százan sérültek meg. A La Palma szigetén zajló vulkánkitörés már 78. napja tart. Az elmúlt héten intenzív volt a vulkáni működés, szombat délután egy új helyen hasadt fel a föld és a gyorsan mozgó láva újabb épületeket rombolt le. Itt szerencsére nem volt személyi sérülés, mivel a térséget már kitelepítették.
Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a hétvégi vulkáni pusztításokról küldött elemzést a 24.hu-nak.
A Semeru Jáva szigetének legmagasabbra emelkedő tűzhányója. Szabályos alakja messziről vonzza a szemet, szanszkrit neve Mahameru, ami nagy hegyet jelent. A hinduk úgy tartják, hogy Shiva lakhelye. Oldala rendkívül meredek, mégis hívogató, sokan vállalkoznak megmászására, erre azonban az elmúlt időszakban nem sok lehetőség volt, mivel a vulkán 2014 óta szinte folyamatosan aktív. A szombati vulkánkitörés azonban az eddigieknél jóval erőteljesebb volt, amire a környéken lakók nem voltak felkészülve.
Ráadásul nem is láthatták mi történt, mivel napok óta heves esőzés zajlik a térségben, a hegyet pedig felhő borította. A tragikus következménnyel járó vulkáni kitörésben szerepet kaphatott az erős esőzés és hozzájárul ehhez a vulkán alakja, meredek hegyoldala is.
A tűzhányó kráterében az elmúlt hetekben egy lassan mozgó lávadóm türemkedett ki, ezt a vulkáni működést olyan magma okozza, ami erősen viszkózus, a kapcsolódó láva nem folyik, hanem dagad kifelé a kürtőből. Emiatt egyre terebélyesedik, magasabbra nő, az oldala pedig egyre instabilabbá válik. Ráadásul mindez egy meredek oldalú vulkán tetején.
Időszakosan ezek a kidagadó lávakupacok aztán leomlanak és a vulkán oldalán lévő völgyekben kőzetdarabokból és gázokból álló, rendkívül gyorsan mozgó, mindent elsöprő áradatok alakulnak ki.
A helyi vulkanológusok szerint most a napok óta tartó szakadó esőzés is hozzájárult ahhoz, hogy a lávadóm instabillá vált és hirtelen leomlott oldala. Ez pedig felszabadította a lávadóm alatti kürtőben lezárt gázokban gazdag magmát, ami úgy lövellt ki, akárcsak egy felrázott pezsgős palack kinyitása során az ünnepi ital. A szétrobbanó lávadóm még izzó darabjai repültek ki a vulkáni hamuanyaggal és gázokkal együtt, de ez a nagy tömegű anyag nem volt képes magasba emelkedni.
Ezt a kőzetdarabokból, vulkáni hamuszemcsékből és gázokból álló, felszínközelben lerohanó áradatot, piroklaszt-árnak nevezik és a vulkánkitörések során ez jelenti a legnagyobb veszélyt, ez követeli a legtöbb halálos áldozatot. 2018-ban a guatemalai Fuego vulkán piroklaszt-árjai több tucat halálos áldozatot szedtek és falvakat söpörtek el a felszínről.
