Az uniós karbonvám-mechanizmus célja az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése. Az Európai Úniós szabályozás ezt úgy kívánja elősegíteni , hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az új szabályozás bevezetése 2023. október 1-jétől 2025 végéig tart
Az Európai Bizottság határozott lépéseket tesz a környezetvédelmi harcban a Szén-dioxid-kibocsátási Határkiigazítási Mechanizmus (CBAM) szabályozásának átmeneti időszakában.
Ennek keretében az uniós tagállamokban, beleértve Magyarországot is, 2023. október 1-jétől 2025 végéig szigorú szabályokat alkalmaznak.
A közzétett végrehajtási rendelet meghatározza a CBAM árukat importáló uniós szereplők számára előírt követelményeket, különös tekintettel a termékek gyártásával és szállításával kapcsolatos kibocsátásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekre és kiszámítási módszertanra.
Az uniós karbonvám (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM)
ahogy azt blogbejegyzésünkben is megírtuk, jelenleg próbaidőszakban van, és bár még nincs kötelező díj fizetendő az érintett vállalkozások számára az érintett termékek behozatalakor, az adatszolgáltatás kötelezettségét már 2023. október 1-jétől kezdve be kell tartaniuk.
Az uniós rendelet célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése azáltal, hogy külön illetéket – karbonvámot – vezet be minden olyan termék esetében, amelyet harmadik országból hoznak be az Európai Unióba, és amelyek előállítása jelentős káros gázkibocsátással jár.
Ezt az illetéket 2026-tól kezdve kell majd fizetni az alábbi termékcsoportok esetében:
Az intézkedés vonatkozik a cementre, villamos energiára, bizonyos műtrágyákra, vas és acéltermékekre, alumíniumra és hidrogénre, kivéve néhány országot és alacsony értékű magánrendeléseket, valamint katonai célokra használt árucikkeket.
Az átmeneti szakasz célja, hogy a vállalkozásoknak elegendő időt biztosítson a felkészülésre és a végleges szabályok finomhangolására, melyek várhatóan 2026-ra lesznek kidolgozva. Az Európai Bizottság az uniós importőröket és nem uniós létesítményeket is támogatja az új rendeletek gyakorlati alkalmazásában, és informatikai eszközökkel is segíti a kibocsátás-számításokat és jelentéstételt.
Az első hivatalos jelentések 2024. január végéig készülnek el.
Az átmeneti időszakban különböző jelentéstételi módszerek közül választhatnak a vállalatok, míg a végleges szabályok csak 2026. január 1-jétől lépnek életbe. Az áru bevezetését követően az importőröknek jelenteniük kell az EU-ba behozott áruk mennyiségét és az üvegházhatású gázok kibocsátását, majd CBAM bizonyítványokat kell leadniük.
Az első fázis célja, hogy az összes érintett fél (gyártók, importőrök és hatóságok) megszokja és megtanulja a szabályozással járó kötelezettségeket, különös tekintettel a kibocsátás számszerűsítésére.
Ennek megfelelően az átmeneti időszakban fizetési kötelezettség nem fogja terhelni az érintett vállalatokat, így a szállítmányozó cégeket sem – csak negyedéves jelentések formájában kell adatot szolgáltatniuk a következő tartalommal (az első adatszolgáltatás határideje 2024. január 31. napja lesz):
- az egyes árutípusok teljes mennyisége;
- a tényleges összes beágyazott kibocsátás;
- a teljes közvetett kibocsátás;
- a származási országban az importált árukba beágyazott kibocsátásért fizetendő CO2-díj (amennyiben ilyen létezik az adott országban), figyelembe véve a rendelkezésre álló kedvezményeket vagy más kompenzációs formákat.
A karbonvámot bevezető 2023/956 EU rendeletben foglalt definíció szerint beágyazott kibocsátásnak az áruk termelése nyomán felszabaduló közvetlen kibocsátás, és bizonyos termékek esetében a termelés során felhasznált villamos-energia termeléséből származó közvetett kibocsátás felel meg. A beágyazott kibocsátás számítására vonatkozóan a Rendelet IV. melléklete tartalmaz részletes szabályokat.
