Jelenleg a világ a benzintől kezdve a földgázon és a szénen át mindenféle energiahordozó hiányával küzd. Egyesek szerint ez még csak a kezdet. Nemzetközi szakértők folyamatosan hangoztatják aggodalmaikat, hogy az orosz–ukrán konfliktus és az energiaágazatban a világjárványt követő, hirtelen megnövekedett kereslet miatt a világ olyan válságba sodródott, amit még a 1970-es és 1980-as évek elején se láttunk. Ráadásul a korábbi válságokkal ellentétben most nem csak az olajról van szó.
Most egyszerre van olaj-, gáz- és villamosenergia-válság – kezdte Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyik vezetője a Spiegelnek adott interjújában a napokban, majd úgy folytatta, hogy „ez az energiaválság sokkal nagyobb, mint az 1970-es és 1980-as évek olajválságai, és valószínűleg tovább is fog tartani”.
A világgazdaság eddig nagyrészt képes volt ellenállni a megugró energiaáraknak. Azok azonban továbbra is emelkednek, hiszen Európa megpróbál leválni az orosz nyersanyagokról, ami így tovább hajtja a keresleti oldalt – ez végül ellátási hiánnyá alakul át.
Világszerte komoly problémával állunk szemben, amelyre a politikai döntéshozók szerintem csak most ébredtek rá – mondta McMonigle, az IEA főtitkára a CNN-nek adott interjúban. Több nemzetközi elemző szerint is a mostani válságnak mindent átható következményei lesznek, amit tovább súlyosbíthat az egész Európában tapasztalható infláció, valamit az egyre jellemzőbb társadalmi feszültségek, nem is beszélve a globális felmelegedésről. Az amerikai villamosenergia-hálózat szabályozó hatósága a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy az országban áramhiány, áramkimaradás is előfordulhat.
Jason Bordoff, Barack Obama volt amerikai elnök korábbi energetikai tanácsadója és Meghan O’Sullivan, a Harvard Egyetem professzora március végén figyelmeztetett, hogy a világ „az 1970-es évek óta a legsúlyosabb energiaválság küszöbén áll”. Mára Bordoff úgy nyilatkozik, hogy a „félelmeink beigazolódtak”.
Természetesen vannak lényeges különbségek a mai kor és az 1970-es évek között. Az árak közel sem olyan magasak, mint akkor voltak, és a döntéshozók sem kényszerültek még olyan szélsőséges lépésekre, mint akkor. Az orosz–ukrán háború kezdetén a Nyugat igyekezett elkerülni, hogy közvetlenül Oroszország energiaellátását vegye célba, mert az egyszerűen túlságosan kritikus volt a globális piacok szempontjából. Mára ez megváltozott: Brüsszel konkrét intézkedéseket eszközölt az orosz nyersolaj európai importjára.
