Míg mások szobrokat döntenek és viszályt keltenek, mi szobrot állítunk és a békés egymás iránti tisztelet és megértés jövőjét építjük – mondta Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke szombaton Gyulafehérváron, Bethlen Gábor szobrának avatásán, amelyen Novák Katalin köztársasági elnök is részt vett.
„Az, hogy Gyulafehérváron a mai naptól Bethlen Gábor szobra áll, egyebek mellett azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét. Különösen erős és méltánylandó gesztus számunkra, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kap helyet. Az önkormányzat nem akarta megúszni a helyszín kérdését – nem dugták el a város valamely zugában, hogy csak a térképpel vagy GPS-szel tájékozódó rajongók bukkanjanak rá. Nem! Bethlen Gábor szobra a várba került, azaz egy olyan helyszínre, ami nekünk, magyaroknak Erdély aranykorát, román honfitársainknak pedig a modern Románia születésének helyszínét idézi meg. Az ilyen gesztusok világosan jelzik, hogy lehetnek a múltunkban párhuzamosságok, lehet egyet nem értés a múlttal kapcsolatosan, sőt, vita is, de a jelenünk, és ha van egy kis eszünk, akkor a jövőnk is közös. Bethlen Gábor szobra itt, Gyulafehérváron, sok egyéb mellett, erről is tanúskodik. Erdélyben az egykori fejedelem szobra bárhol állna, jó helyen lenne, de itt, Gyulafehérváron az igazi helyére kerül, oda, ahová való. Lassan a dolgok a helyükre kerülnek” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kifejtette, Bethlen Gábor az erdélyi magyarok kiemelkedő vezetője volt, és életművének van legalább két olyan aspektusa, amelyek miatt Kelet-Európában példaképként állhat bármelyik nemzet politikusa előtt.
„Egyrészt annak a belátásnak a szívós és következetes érvényesítésével, hogy a kisebb, nem nagyhatalmi státusszal bíró országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára képesek fordítani a nagyhatalmi realitást – ha kell, ügyes ellensúlyozással, ha kell, szembefordulással, de mindig a saját érdeket követve, ahogyan Bethlen Gábor tette a Habsburg Bécs és az oszmán portával szemben. Másrészt pedig annak belátásával, hogy a politikusi, államférfiúi életmű akkor maradandó, ha kizárólag a jövőt építi. Bethlen Gábor éles szemmel, előrelátó képességgel és természetesen sok tapasztalattal jutott arra a következtetésre is, hogy építkezni – különösen, ha egy kis népről van szó – csak úgy lehet, ha béke van. Ha az erőt, energiát, az emberi életeket nem háborúskodásra, pusztításra használják fel, hanem az alkotásra figyelnek” – hívta fel a figyelmet a kormányfőhelyettes.
Kelemen hozzátette: a transzilvanista pragmatikus politika, a politikai transzilvanizmus gyökerei minden bizonnyal Bethlen Gáborig vezetnek vissza.
Az RMDSZ elnöke beszéde során üdvözölte az ünnepségen jelen lévő Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét, és köszönetet mondott a gyulafehérvári tanácsnak, valamint Gabriel Codru Pleşa polgármesternek, „aki első perctől partner volt ebben a nemes vállalkozásban”.
„Köszönettel tartozunk az Erdélyi Református Egyházkerületnek és mindenekelőtt Kató Béla püspök úrnak, akik vállalták, hogy finanszírozzák, előállítják a szükséges anyagiakat ahhoz, hogy elkészüljön ez szobor, és köszönet az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek. És engedjék meg, hogy megköszönjem az RMDSZ Fehér megyei szervezetének és elnökének, Ladányi Árpád kollégámnak, aki segített és kijárta az útját, hogy minden engedély időben meglegyen!” – sorolta a szövetségi elnök.
„Büszkék lehetünk, mert megtettük, amit lehetett – egy kicsivel talán annál is többet! Míg mások szobrokat döntenek és viszályt keltenek, mi szobrot állítunk és a békés egymás iránti tisztelet és megértés jövőjét építjük” – zárta beszédét Kelemen Hunor.
